Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 ségessége és jogosultsága, az előzmények jogtalansága és tör­vénytelensége az előadásból, a tények és viszonyok színezésé­ből mennél élesebben domborodjék ki. S jellemző tény, hogy e czélzatosság érvényesítését hol kezdik e történetírók. Nem várják be a tulajdonképeni pártharczok bekövetkezésének ide­jét, hogy keleti módra a majdan győzedelmeskedőnek pártját fogják legelülről kezdve, és a victrix causa-nak tömjénezzenek, a bukott ügyre pedig az igazságtalanság bélyegét süssék s elhomályosítsák vagy legalább is kisebbítsék azon nagyszabású jellemeket és tehetségeket, melyek a keleti történet egy nagy tényekben gazdag évszázadának dicsőségét alkották. A történeti előadás sokkal korábbi pontján rakják le alap­jait azon irányzatos szemléletnek, mely a későbbi kor ese­ményeinek előadását át fogja hatni. Az omajjádák és abbászi­dák versengését mythos-szerű elbeszélésekben pneformálják,*) melyek a későbbi fejleményeknek mintegy kulcsáúl szolgál­nak, és az omajjadák elleni ellenszenvet a legkorábbi időkbe terelik. Muhammed életrajzának előadását is telítik ily ele­mekkel; belészövik az abbászida pártirányzatot, és a mely pontján csak alkalmat találnak rá, arra használják, hogy az ommajádák őseit gyűlöletes színben tüntessék föl. Midőn a legderekasabb omajjáda khalifának, Abdalmaliknak, nagy­atyja, Hakam, születik, az újszülött csecsemőt a prófétának bemutatják: «Hordd el magad átkozott, átkozottnak lia», e nem épen nyájas megszólítással utasíttatják vissza a prófétával a hódoló omajjádákat. S a kit már születésekor a legszentebb szájjal «átkozott»-nak bélyegeztetnek meg, a majdani khalifa, Abdaimalik, atyja. Igy már az iszlám törté­netének kezdő pontján minden alkalom adtán, az omajjád uralkodók eleit, férfiakat és nőket, mint a képzelhető legmeg­vetendőbb embereket mutatják be, hogy a közönséget a törté­nelmi szemléletük elsajátítására kellő módon előkészítsék. A dynastia egyik ősanyja, Al-Zarká-ról, azt beszélik, hogy Mekká­ban hírhedt nyilvános nőszemély volt,**) az első khalifának, *) F. Wüstenfeld, Über lláscliim und Abd-el-Muttalib und über den Ursprung des Familicnhasscs zwischen den Abbasiden und Omajjaden. (Zeitschr. der deutschen morgenländ. Gesellschaft. VII. köt. 1853. 28—3G. lapjain.) **) Elfachri, Geschichte der islamischen Reiche, ed. Ahlwardt, 144'. lap. [675]

Next

/
Thumbnails
Contents