Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Muhammedán propaganda Amerikában. In: Budapesti Szemle 80 (1894) 45 - 60. [Heller 169]

58 Muliammedán propaganda Amerikában. tani a muhammedánság exclusiv vallásos gyakorlatán belül, hanem annak is megtalálták a módját, hogyan lehet a muharnmedánoknál szokásos sapkáról lecsüngő rojttól a khinai czopfhoz átmenetet találni.*) A föntebb idézett munkákban bőven ki van fejtve, hogy a muhammedán propagandában nem annyira egyházi mint inkább társadalmi tényezők működnek közre. Nagy szerepe van az elért eredményekben a kereskedő karavánoknak; a pogány négerekkel érintkezvén, könnyű szerrel átvonták őket Muhammed hitére; nagy szerepe a fölszabadított néger rabszolgáknak, kik hazáj okba visszatérve, az előbbi gazdáik családja körében fölvett vallás buzgó terjesztőivé lesznek. De nagy hatása van a vallásos élet körében támadt és majd csaknem mesés gyorsasággal terjeszkedő muhammedán dervisrendeknek, vagy mint Afrikában nevezik: testvéri szövetkezeteknek (kbván) is. Ezek régi idők óta virágoznak Afrikában; de czéltudatos propagandával csakis a jelen században foglalkoznak. Közöttük különösen a híres Szenúszí-rend fejt ki nagy befolyást Afrika népeire. Ha majdan az éjszak-afrikai kérdés komolyan kerül az európai «osztó» politika napirendjére, nagyban kell majd számolnia az afrikai iszlám e hatalmas tényezőjével is. Ugyanazon oázis felé, melyet az ókorban az egyiptomi Ammon-isten temploma tett híressé, a melynek papjai az oda zarándokoló Nagy Sándort mint Ammon fiát üdvözölték, ugyanazon oázis felé mai napig is szent áhítattal fordul az afrikai muhammedánok lelke. A libyai sivatag e részén, Tripolisz és Egyiptom határán van központi závijája (klastrom), anyafészke a nagy Szenúszi-rendnek. Dserbúbnak hívják a helységet, mely e rend fő hadiszállása; innen nyeri szellemi irányát és utasítását az a több miut 120 társház, mely a dserbúbi központtól sugárzott ki és melynek sok ezerre menő tagjai az afrikai iszlám ecclesia militansát alkotják. Századunk harminczas éveiben egy algieri szent ember, Muhammed al-Szenúszi volt a rend alapítója, a dserbúbi szent *) Ezt igen érdekesen mutatja be a kbinai mecsetet és a kbinai muhammedánok pénteki istentiszteletét ábrázoló kép Dabry de Thiersnnt Le Mahometisme en Chine (Páris, 1878) czímű munkája II. kötetében. [622]