Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]
JELENTÉS \ KELETRŐL HOZOTT KÖNYVEKRŐL. 31 hozatala a legvastagabb bid'á volna és hatalmas »quod non«nal akarták meggátolni a typographia átültetését országaikba. Ehhez járult még egy körülmény. Nincs az a mohammedán könyv, a melyben ki lehetne kerülni az »Alláh« szót. Tudjuk, hogy minden mohammedán által irott munka vagy okirat e mondattal köteles kezdődni: »Alláh nevében az irgalmainak és könyörületesnek,« mert a traditió azt mondja, bogy: »mindenfontos dolog, mély az alláh megemlítésével nem kezdődik, az feloszlásnak megy eléje« (»Kullu amrin di bálin la jubtadau bi-dikri'-lláhi fahua káti'un«) Azonkívül alig kerülhető ki mohammedán ember által irott könyvben a koránból vett idézéseknek, vagy ha nem is direct idézetek, de legalább is a szent könyv phrázisainak alkalmazása. Ez utóbbi a mohammedán stylus egyik jellemző vonása, épen ugy mint a későbbi héber úgynevezett »musziv irály« ugyanazt teszi az Ó. T. phrázisokkal. Már most a jámbor mohammedán lelkiismeretét az bántotta : hátha a nyomtatás alkalmával felhasznált segédeszközök, vagy maga a papir, nem őriztetnének meg készítésük és kezelésük ideje alatt oly dolgoktól, melyek nem férnek össze oly könyvek méltóságával, melyekben az isten neve és szava fordul meg minduntalan. Különösen még az is ijesztette el őket a nyomdának tárt karokkal való elfogadásától, hogy alláh nevét és szavát a papírra sertéből készült kefével verik — mert eleinte természetesen csak igy kezdték. 1) Lassanként azonban, mint sok más előítélet, úgy ez is legyőzetett és többek között előállott a nevezetes államnyomda Kairó azon részében, mely Bülák név alatt ismeretes. A nyomtatás azontúl csak a koránra nézve tiltatott el és ezen tilalom Egyiptomban mind máig érvényben van. A búláki nyomdát Muhammed Ali basa — helytartó alapította, különösen azon czélból, hogy ott hadászati és egyéb a katonai ismeretek körébe vágó munkák és egynehány Egyiptomban minden esetre fölösleges franczia munka elég Ízléstelen arab fordításai nyomassanak. A mi meg is történt; de a nélkül hogy valami óriási módon megízlelte volna az olvasó közönség az államnyomda .1) Edward Lane: An account oí the manners and customs of the modern I'h/yptians 5. kiadÚB (London 1871) 1. kötet 355. lap. [69]
