Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

A NEMZETISÉGI KÉKE ÉS AZ AKARÓKNÁL. 03 i i • t

0 \ ° < szóból való relativ névalak (iL^uj), mely szó v_A*ói-nak töb„bes számát jelöli, azaz: „a mi az arabok és nem-arabok „törzseiből szétágazott." Hasonló többesszámu névalakból „kiinduló relativképzés: „abnávijjun" cLof-ból.') Néme„lyek azt állitják, bogy ezen felekezet azért neveztetik as„su'űbijjának, mert e koránmondatnak: „és csináltunk „belőletek nemzetiségeket és néptörzseket" külső értelmé„hez ragaszkodnak.

2) Ibn Hubaira igy szól al-Mu^kam „czimii munkájában: a su'übíjja elnevezés ezen többes„számu alakjában a nem-arabok egy nemzedékéről szokott „túlnyomóan használtatni, úgy hogy aztán minden ember, _ . i » „ki az arabokat megveti, ^^jui-nak neveztetik, habár szorosan véve nem is tartoznék hozzájuk.

3) Hogy pedig a „relativ név a többesszámu alakból képeztetett, az épen ') f Lo5H "eve azon nemanibnknak, kik J eni eu- bon laktak; a szerző Altat felhozott, ^^LájI h kiviil az egyesszáinból is lehet, a relativ alakot, képezni, igy: ^yXj 2) Síkra XHX v. 13. Azért. t. i. mert. ezen vemhén a yyui/ (azaz = nemarah nemzetiségek) a JoIaü (azaz a rali törzsek) előtt, említtetnek, amazokat tényleg elüli lire valóknak állitják. L, a KámOs szótár török fordítását, hol a kommentátor igy szól: aLftjLL O Xjf yJ3 _ ,LiÍ y yJH. yjz\ \y)j y^Jol Syfl I^X StXX+Jj^ |viaj Xj5M JoLöj p" Ldjt:>j ^iUöt ÜJO^JUÍ xjxäjUO JJI xXjiLgx» y |*JLV.ÜJ ') Azaz: ha nem is élne ezen ember épen azon korszakban, midőn az iskola keletkezett és működött. Ilogy mikor volt ezen korszak? azt értekezésünk 37. k k. lapján mutattuk ki. [63]