Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
48 GOLDZIHER. muhammedán társadalom történetére nézve valóban tanulságos munka szerzőjéről és magáról a munkáról, melyet a nevezett kéziratból magam számára lemásoltam. 1) Már 'Ali b. Sa'id megemlítése alkalmával láttuk, hogy a magrebinek szószólói saját viszonyaikat elfogulatlanul és tárgyilagosan vizsgálták. Hasonlólag Ibn Chaldün, a páratlan keleti történetíró, midőn a szépirodalom kifejlődéséről szól, szívesen vallja be, hogy a keletiek az ékesszólástani és nyelvművészeti tehetségre nézve felülmúlják a magrebineket, és e tüneménynek okait a keletiek társadalmi viszonyaiban és tanulmányaik menetében keresi. 2) Feltűnő azonban, hogy a magrebinek ügyvédei nem emelik ki azon magas polczot, melyet a tudományok köztük elértek. Hogy erre tekintettel nem voltak, az részben azon körülményben találja magyarázatát, hogy, mint Ibn Ijazm egy nevezetes értekezésében kiemeli, „a világnak nincsen országa, hol a bennszülött tudósok kevésbbé ismertetnének el mint Spanyolországban; ha kitűnő munkát nyújtanak, plágiumról vádolják, ha középszerűt, tartalomnélküliségét és izetlenségét hányják szemére sat." 3) Nekünk Ibn Hazm ezen nevezetes nyilatkozata annyit bizonyit, hogy az arabs') Mellékesen akarom végül még megjegyezni azt, hogy ugyanazon rivalitási liarczot, mely a keletiek és nyugotiak között folyt, a VII. században a magrebiek két ága (t. i. az európai és afrikai) folytatta egymás között. Ezen irodalmi barcz legérdekesebb emléke azon két emlékirat, melyeket Ceuta uralkodójának Abü Jabja b. Abt Zakarijá-nak indítványára Abu-1-ValTd as-Sakundí (mint az andalusiaiak védője) és a Tangerí AbQ Jahja b. al-Mu callim (mint az afrikaiak szószélója) szerkesztettek. A spanyolok védőjének munkája egész terjedelmében van közölve al-M ak karí-nál (II köt. |f1 to«) 2) Prolegomena. (Not et Extr. des Manuscrits XVIII. kötet p. fit" 3) Al-Makkarí, II köt. (If: lap. Megemlítem, bogy Ibn Hazin, ki amugy is nagy olvasottsággal birt a bibliában (egy polemicus munkát is irt az ó és az uj testamentom ellen, melyről egyébütt szólottam) ez alkalommal az uj testamentomból (Jy^^ll ^ lüit^Js^) 'dézi e mondatot: „Oőy. íoxi jrpotprjx7]í axip.0? e! p.r] ev x5) jtaxpíSc aúxoü xai Év xij olxía aúxoü" (Máté XIII. v. 57 »jJb ^ XÜJojs* J-yJ! ÜÜLáj^l) [34]
