Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
30 GOLDZIHER. kinek hatalma nap keltétől nap nyugtáig ért, és ki egy gátot emelt vasból a föld kellő közepe táján, mely gát mögé oly sok népet zárt, bogy sokaságra nézve ezek felülmúlják a világ többi embereit, a mint a koránban mondva van: „mig szabadon bocsáttatik Jagűg és Mágug, kik minden völgyben sürögnek", mely vers nyíltan reámutat végtelen sokaságukra. Nincs ember, ki annyi emléket hagyott hátra a földön mint ő (N. Sándor); ha nem hagyott volna bátra mást, mint az alexandriai világító tornyot, melynek alapja a tenger fenekére épült és melynek tetejére egy oly tükör vagyon alkalmazva, hol a tenger szine tükröződik vissza: (már az is tanuságául szolgálna az ő nagyszerű alkotásainak). De közülünk valók még India királyai is, kiknek egyike a következő levelet intézte 'Omar b. 'Abd-al Azíz-hoz 1): „A királyok királyától, ki „ezer király fia, és kinek neje ezer király lánya 2), kinek „istállóiban ezer elefánt vagyon, kinek birodalmát két folyó „szeli által 3), melyek partjain az aloé, a kokus, a buzér „és a kámphor terem, melynek illata tizenkét mértföldre „terjed — az arabok királyához, ki nem társit isten mellé „semmi lényt. Azt kívánom, hogy küldj nekem egy em„bert, ki az iszlámban oktatna engem és törvényeit magyarázná nekem. Béke veled." D) Az előadottakból állanak a su'übijja-iskola részéről indult támadások az arab nemzetiség ellen. Az említettekből azt látjuk, hogy ők az arab fajnak ellenébe állítják az egész nem-arab világot, tekintet nélkül az utóbbinak nemzetiségek szerinti különféleségére. Adam és Abraham épen ugy mint N. Sándor, a görögök épen ugy mint az indusok az ő embereik; mert csak az őket elnyomó Ismaeliták ellen fordul szenvedélyük. 4) ') F'gy 'S e n kegyes chalífa a Mu'awijja családból. 2) Hammer 1. c. p. 334 hibásan: „in seinem Frauengemache tausend Königstöchter" 1. 3) t. i. az Indus és a Gange s. 4) Ide tartozik aztán ínég különösen a jv^JI JoL«öi czimü egész irodalom. Felemlítem, hogy mint al-M akk ar i tudósításánál fogva (II. k. cv lap, 6) tudom, a IV. muh. században Spanyolországban egy [34]
