Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 23 „arab; ha más ember másra hivatkozik, úgy én lelkem „műveltségére hivatkozom". „Az ember nemessége" szólt Mohammed, „vagyonában, vallásában és lelkének szépségében áll". „Ha vagyonod van" szólt 'Omar b. 'Abd-al 'Azíz, „akkor vannak őseid; ha vallásod van, van nemességed."') Nem kell csodálkozni azon, hogy ez utóbbi mondatokban a pénzaristokratia elve épen akkor mondatik ki, midőn a származás szerinti nemesség tagadtatik. A vagyon szerzése az araboknál nem járhatott merészség, harczokbani bátorság és hősiesség nélkül; innen van, hogy annak birtoka a birtokos személyes kitűnősége mellett tanúskodik. B) Másodszor, a su'übíjja-iskola annak bebizonyításával foglalkozik, hogy ha egyáltalában véve lehetne szó egyes nemzetiségekről, melyek genealógiájuknál fogva nagyobb kitüntetésre méltók, mint az emberiség többi része: úgy bizonyosan épen az arab nem volna az, melyet ezen kivételes állás illetné. — Ha pillantást vetünk azon érvekre, melyeket az arabok követeléseik mellett fel szoktak hozni, úgy igen sok valóban nevetséges pontra fogunk akadni. Ibn-al Kalbí például azon tiz jeles tulajdonság közt, melyekkel csupán csak az arabok dicsekedhetnek, felemlíti azt is, hogy csak az arabok választják el féselkedés alkalmával hajukat, csak ők piszkálják fogaikat, csak ők kurtítják bajuszukat, ha nagyra talál nőni, csak ők vágják meg körmüket és még több ily dolgot. 2) Mások ily alkalommal reílectálnak az arabok állitólagos szellemi tulajdonságaira is. Ibn-al Mu^affa' — igy beszéli Abü-I'Ajná al Hááimi — egykor több társával találkozott és következő kérdést veté fel: „Melyik a legeszesebb a főid valamennyi népe között?" Ezen kérdésre — folytatja tudósítónk — bámulva nézett egyikünk a másikra. Azt gondolván, hogy a kérdező saját persa származására gondol, a persát mondtuk a világ legeszesebb népének. „Nem úgy", viszonozá Ibn-al Mukaffa'; „a persák ugyan sokáig uralkodtak a világ egy nagy része fölött, és sok népet hódítottak hatal ') Függelék I, c. J) al-'Ikd-al Faríd bécsi kézirat I 172 recto. [33]
