Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]

10 GOLOZIHKK. Ugy gondolom, nem lesz fölösleges, ha a hagyományból még egy-két jelentékeny mondattal egészitem ki az eddigieket. „Ne szidjátok — úgymond Muhammed — a perzsát, inert a ki szidja őt, azon boszút vesz Allah a földi és. túlvilági életben." J) Az arab nézet szerint az emberiség felosztatik : arabokra, nem-arabokra, és pártfogoltakra (azaz olyan idegen származásuakra, kiket valamely arab törzs maga közé felvett). 2) Épen úgy mint Muhammed az arab és ágam közti különbséget megsemmisítette, épen úgy mondotta ki a harmadik rend, a jl^-«, egyenjogúsítását, a patricius arabbal: „A pártfogolási viszony épen olyan mint a vérrokonságból származó" 3), „A nép pártfogoltja közüle való" 4), és ezen elvek szerint nemcsak egyenlő jogokkal, hanem egyenlő kötelességekkel is bir a szabad arab emberrel.

s) Ugyanazon nézetnek adott Muhammed kifejezést, midőn az Egyptom meghóditására készülő híveinek szivére kötötte, hogy az Egyptom lakosait ne nézzék le, mert ők is dicsekedhetnek nemes származásukkal.

0) ') Der vertraute Gefährte des Einsamen von at-Ta'älibi, ed. . 5 f ^ Flügel (Wien 1822) Nr. 313 J^l ait 2) ibid. p. 2GG Nr. 310 ^yjOy ^^ ^Uxsl LlÜ J^lUl A-/, arabok szerint.: a inaulát. nem szabad nemesnek nevezni, hanem cselszövőnek: ^Ij UT^T^ S^Li jJ 4) jv^áx ryiJI Jyo 5) at-Ta'filibí ibid. íl Jákftt geographiai szótára s. v. t_Jj-*Jt j»l I P- t"»1, 4 SjtXjl J^l Xx3J! Jj&l £ xÁJI ÜJU j-^x jvá^süjl löt (jU l> 1*4-1 f^vlj elb^áJI [10]