Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
56 GOI-DZIIIEU IGNÁCZ muhammedánok részéről, mondom al-Gazáli sem talált kegyelmet a spanyol arabság közvéleménye előtt. Ibn Hamdin, cordovai kádi, ezen valóban kegyes, és hitében buzgó iróról, ki többek között azon elvet mondá ki, hogy a természettudományoktól teljesen tartózkodni kell az embernek, ha eredményeik az iszlám dogmáival ellenkezésben állanak, fetvát Íratott alá az összes hittudósok által és bocsátott közzé a hivek között, melyben munkája, »Ih já'ulum al-din« ugyanazon munkája, melyben az emiitett tant terjeszti, és minden olvasója hitetlennek, s elkárhozónak mondatik,és megparancsoltatik, hogy a könyvnek valamennyi példányát meg kell égetni. l 0) Ezen történelmi tény világosan mutatja, azon helyet, melyet a spanyol iszlám a keletihez viszonyítva az iszlám fejlődésében elfoglal. A görög irodalom befolyása az arabokra nemcsak a görög bölcsészet művelését közvetítette a muliammedánokkal; a görög bölcsészettel együtt a csillagászat és orvostan tanulmányozása is megindult és legelső motora volt azon jelentékeny matliematikai és csillagászati felfedezéseknek, melyeket a muhammedánoknak köszönünk. Ezen tanulmányok, melyek Sédűlott 1 1) és Woeplce'-) munkáiból eléggé ismeretesek a szakférfiak előtt, melyek a nevezett tudományok egyedüli képviselői voltak a középkorban, és melyek által nagyrészt megelőztettek az európai csillagászat felfedezései, a keleti iszlámban és különösen annak legkeleticbb részén keletkeztek és csak később hatottak be Spanyolországba is, hol mindenesetre fényes történetük volt. De elég e téren is látni, hogy az exact tudományok művelését is, valamint a phisolophiáét a mashriki muhammedánok kezdeményezték. A görög philosophiának hatását a keleti iszlámra nem csak azon nagy philosophiai irodalmon szemlélhetjük, melyet a bölcsészet tanulmánya keleten megteremtett, hanem azon vallásos felekezeteken is, melyeket a bölcsészeti világnézet hatása a theologián belül és a társadalomban megteremtett. Ezen szabadelvű felekezeteket felsorolnom szükségtelen és fölösleges feladat volna, miután Kremer munkájában, »Az iszlám uralkodó eszméinek történetéről (Bécs, 1868.) azoknak lényege elég bőven és átlátszóan van tárgyalva. Ezen felekezetek és szabadelvű irányok mind. a keleti iszlámban létesül[196]
