Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 viselőit részesítették; nem fogja figyelmét kikerülni II. Ilákim, kinek uralma alatt, midőn a többi Európában a papokon kivül alig tudott valaki irni, olvasni, Andalusiában mindezeknek ismerete általánosan el volt terjedve; ki fővárosában huszonhét iskolát alapított szegényebb alattvalói gyermekei számára; ki 400,000 kötetből álló könyvtárt alapított Cordodovában, melynek csak katalógusa 24 kötetből állott, ki, midőn meghallotta, hogy egy 'iraki tudós, Mű-l-Farág-al-lsfaháni nagy Kitáb al-agáni czímű müvét irja*), ezer aranyat küldött neki azon kérelemmel, hogy munkája befejezése után rögtön küldene neki egy példányt belőle, még mielőtt keleten ismeretessé válnék; nem fogja figyelmét kikerülni azon számos spanyol dynaszták neve, kik az arab szépirodalom díszeiként emlitetnek. 2) Tagadhatjuk-e oly nevek hallatára, minők Ibn Roshd, Ibn Buga, lbn Gebirul, Ibn Zohr, melyeket az európai kiejtés Averroes-sé, Avenpacevé, Avicebronná, Abenzoarrá stb. ficzammitott, 3) melyeknek hordozói az európai középkori philosophiának kölcsönözték a legelső impulsust, hogy Spanyolországban egy a fönnt ecsetelt szükkeblüséggel ellentétben álló bölcsészeti és tudományos mozgalom uralkodott ? Hogy ily ellenvetések ellen fönntebbi fejtegetéseinket védelmezzük, a tisztelt hallgatóknak figyelmébe kell ajánlanom egypár művelődéstörténeti tényt, melyeknek méltatása nélkül, ugy gondolom, a spanyol arabság szellemi életét egyáltalában kellőleg megitélni nem igen lehet. Ha a keleti iszlámban a XIII. század közepéig uralkodó két dynasztiának a szellemi élet terén kifejtett törekvéseit egymással összeliajonlitjuk, úgy azt fogjuk találni, hogy az umajjád dynasztiát a művészetek pártolása, az'abbäszidot pedig az előbbi mellett a tudomány terén való kezdeményezés jellemzi. Az umajjád uralkodók ideje alatt a görög philosopliia behatásának még netn találjuk nyomát. A művelődési momentumok, melyek uralkodásuk történetét jellemzik, különösen a művészet pártolásával függnek össze a chalifák udvaraiban. A költészet és zenészet pártolása volt minden, a mivel az umajjád uralkodók az arab műveltséget gyarapították és azon szabad, a vallástörvény korlátai által csak csekély mértékben zavart, frivol élet, mely az udvarban diva[191]
