Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
54 GOLDZIHER IGNÁCZ Elő- és Középázsiában, ha az iszlám el nem akar bukni, okvetlenül az egyéni szabadságot méltányló, a speculativ következtetések, a tolerantia iskolájának kellett enyhítenie a medinai traditiót, addig Nyugaton az iszlám elzárkózhatott a malikita traditionalismus sánczai mögé, mert nem volt az a berber túlsúly, mely onnét kizavarhatta volna. 4) c) Ezen belső okokon kivül még egy külső okot is fel kell hoznom arra nézve, hogy miért mutatkozott épen a spanyolországi arabság hajlandónak Malik b. Anas medinai iskolájához csatlakozni. Meg kell ugyanis még említenünk, hogy a magribin arabság már hosszú idő óta képezett egy tömörült néptestet, midőn azon két irány alakult, mely a nyugati és keleti iszlám között az eddig magyarázott különbséget alapítja meg; az imámok, kiknek neveit viselték a muhammedán kánoni iskolák, a második század első és második felében, az 'abbaszid dynastia negyedik, ötödik és hatodik tagjának uralkodása alatt taniták rendszereiket Arábiában és Mesopotamiában, mig az éjszakafrikai expeditió, melyhez Medina szerencsétlen lakosai csatlakoztak, az afrikai iszlám megalakulása, mely később Spanyolországban alkotott egy mellékágat, és vele együtt a magribi arabságot teszi ki, még az umajjád dynastia fénykorába, az első század második felébe esik. Még a Spanyolországba való bevándorlás is jóval megelőzte a theologiai iskolák alakulását. Már az Umajja-házból való második szultán uralkodott Cordovában, midőn a medinai mecsetben tartá theologiai előadását a kegyes Malik b. Anas. Éjszakafrika és Spanyolország, vagyis a Magrib arabsága, tehát nem kész theologiai rendszerrel vándorolt be az uj hazába, hanem már huzamosabb ideig volt az uj haza lakója, midőn Arábiában azon rendszer keletkezett, melyet később a magáénak elfogadott. Azon jelenség azonban, miszerint a magribin arabság a bevándorlás után a törzsházában alakult egyik rendszert, és pedig az intoleráns, szűkkeblű malikita rendszert fogadta el, véleményem szerint, mint az a föntebbiekben fejtettem ki, nem puszta véletlenség, hanem ezen rendszer egyrészről megfelelt a törzshazából magukkal vitt medinai traditiókkal, másrészről pedig azon szellemi viszonynak, mely közöttük és a meghódított népek között forgott fenn. Azt [186]
