Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 mely Stambulban iszonyú pusztításokat vitt végbe. Minden éjjel a szultán maga körutat tett a fővárosban; kit lámpa nélkül, vagy lámpával kávé mellet vagy pipával talált, az halál fia volt. Reggelenként az utczákon heverő holttestek tettek tanúságot azon szigorról, melylyel a szultán rendszabálya keresztül Vitetett. ") Épen oly szigorral mint Stambulban, jártak el a dohányzók ellen a provincziában. 1538-ban Uts hínárban 14, Rohában 10, Aleppoban 20, Hadzsigőzben 20 egyén, kik titokban dohányoztak, részint lefejeztettek, részint felakasztattak, részint pedig kegyetlenebb halállal multak ki, némelyiknek teste négyfelé vágatott, másokat szétzúzott kezekkel és lábakkal dobtak sátraik elé. í 8) Még VI. Muhamméd szultán uralkodása alatt is találkozunk a dohányzás ellen gyakorolt ezen szigorú eljárással. 1653-ban maga a szultán halálra itélt két egyént, kit dohányzáson kapott, és csak a mufti enyhébb felfogása folytán változtatott ezen kegyetlen ítélet botbüntetésre. 5 9) Már ezen itéletmódositásból is látható, hogy a dohányzás elleni fanatismus ezen idő szerint enyhébb alakot kezdett már ölteni. Kirí an pasa, M ugyanakkor a dohányzás üldözését akará megújítani, és azzal kezdte, hogy a dohánytőzsöket elzáratta és a pipákat széttörette, kénytelen volt engedni a szipáhik ellenszegülésének, kik azon üzenetet küldték neki, hogy engedje csak az embereket nyugalommal pipálni, ha nem akarja, hogy a pipa füstje helyett a lázadás lángja szálljon ég felé. Negyven évvel később a dohányvám már a birodalom egyik jövedelemforrását képezé, melyet a kormány mind inkább és inkább törekedett kiaknázni. 6 0) Ekkor az irodalom terén is lábra kapott a dohányzásnak kedvező irány és mivel ilynemű irodalom létezése kultúrtörténeti tekintetben mindenkép jellemzőnek nevezhető, nem árthat, ha egy pár pillanatot neki szentelünk. Kiemelek különösen egy 1697-ben — tehát hatvannégy évvel a kormány szigorú rendszabályainak kibocsátása után — irt tractátust, e czím alatt: al-sulh bejn al-xcliván fi hulcm ibdhat al-duchdn azaz: »A testvérek kibékítése a dohányzás megengedését illetőleg.« Szerzője lAbd al-Oani al-Nábulsi, a mystikus irány egy kiváló követője és irodalmi képviselője az iszlámban. Valamint a muliammcdán mysticismus iskolája a szoros értelemben vett [177]