Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
28 G0LDZII1ER IGNAGZ AZ Abú Ilanifá-féle jogi irány és a Malik-féle irány között fennálló viszony méltatására fontosnak tartom még felemlíteni az előbbinek felfogását a nüknclc egyéni szabad elhatározására nézve. Mig Málik b. Anas iskolája szerint a nőnek nem engedtetik szabad elhatározás férje választása alkalmával és mindig az illetékes férfiak (atya vagy helyetteseinek) engedélye tétetik conditio sine qua non-ná, addig Abu Hanifá a következő elvet mondja ki: »A nőnek jogában áll férjhez menni saját választása szerint és házasulása tekintetében saját akarata szerint rendelkezui személye fölött, ha vagyonáról is maga rendelkezik; kivétel csak azon eset, midőn nem rangjához illő férjet akar választani: ekkor gondnokának dolga ily házasságot ellenezni.« (Anna lil-mar'ati an tatazavvaga binafsihá va-an tuvakkila fi nikáhihá idá kánat min ahl-il-tasaruff fi málihá valá-'tirád'alejhá illa an tad a'a nafsahá fi gejri kufu'in fahunáka ja ctarida-1-valijju alejhá. 3") A házassági jog terére lépvén át, szóljunk az épen emiitettek kapcsában még egykét nevezetes elvi nézetkülönbségről a vizsgálás alá vett irányok közt. Málik szerint a nem muhammedánok által egymás között kötött házasságok a muhammedán társadalom felfogása szerint semmi jogi és kötelező erővel nem birnak, mig Abu Hanifá (és vele a többi imám) felfogása szerint »két hitetlen által kötött házasság kőtelező erővel bir és ép oly mértéltben van alávetve a házasságból következő törvények és kötelességeknek, mint a muhammedánok között kötött házasságok« (anna ankiliata-l-kuffári sahihá tata'allaku bibá-l-ahkám kata'allukihá ankihat-il-muslimin). Abú Hanifá szerint szabad embernek meg van engedve rabszolganővel házasságra kelni, feltéve, hogy ezen házasságkötés előtt nem volt szabad felesége. Málik még több feltételhez — többek között ahhoz, hogy az illető férjnek nem sikerül szabadon született hitvestársat találni — fűzi az ily házasság megengedhetöségöt 3 a). Abü Hanifá ezen szabadabb irányával összefüggésben állának nézetei a szorosabb értelemben vett rituális kérdésekről is. Első sorban felemiitek egy igen nevezetes vitapontot közötte és a többi iskolák között, melyre én valék szerencsés legelőször figyelmeztethetni a si'ismusról irt dolgozatom[168]
