Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
54 GOLDZIHER IGNÁCZ lerans méltányosságot leginkább nehezíti meg, sőt sok tekintetben lehetetlenné teszi, minthogy világfelfogásában és a gyakorlati életben kizárólag oly időben keletkezett kútfőt ismer el mint egyedüli tekintélyt, midőn a muhammedán társadalom megalakulófélben volt és épen az arab pogányság ellen vítta liarczait; tehát egyrészről még a legintensivebb fanatismus forrongott benne, mely később nyugalmasabb 16lekállapotnak és világnézetnek adott helyet; másrészről pedig még sokkal közelebb állott a nomadismus egyszerűségéhez, semhogy a fejlődő városi élet és az idegen körökkel való békés érintkezésből folyó-követelményeket tekintetbe vehette volna. 3 1) Ennek ellenében a hanafita irány a liberális felfogással szemben kedvezőbb helyzetben van, mert az iszlám első tizedeiben keletkezett traditió ridegségét enyliiteni engedi a baladó és a későbbi korban fejlődő egyéni nézet gyakorlatiassága által, és azért könnyen érthető, bogy a politikai alakulásban, a nagy chalifátus alkotásában a hanafita iránynak kellett győznie. Mert míg a mfdikita irány egy kis vallásos társadalomból indult ki, addig a banafita-iskola a gyakorlati tényálláshoz alkalmazkodott és a létező tényleges viszonyoknak inkább volt képes eleget tenni. Innen van az, bogy a régibb nagy keleti chalifátus területén, és később a kisebb keleti szultanáságokban, végre pedig a stamhuli szultanáság területein a hanafita iskola emelkedett uralkodásra, nem annyira a benne életelemként uralgó liberális tendoncziánál fogva, hanem mivel a változott politikai színpad és a meghódított népek által az uj alakulásba vegyitett viszonyok szükségessé tették, hogy ama eredetileg demokratico-theokraticus kis álladalom elméleti alapján tülmenjenek. Ha ezen jelenséget kellőképen méltatjuk, úgy a hanafita iskolának a conservativ málikita iskola ellenében való győzelme kettőt képes megezáfolni: először is azon nézetet, hogy a muhammedánismuson belül a meglevő vallási és álladalmi bázis egyszer mindenkorra kizárólag a koránban és a traditiókban található, mely a tényleges viszonyokhoz semmi módon nem alkalmazkodhatik; másodszor pedig azon már fennt is czáfolat alá vett nézetet, hogy az iszlám fogalma nem fejlődött, nem tökélctesbedett, nem bővült légyen soha sem. [164]
