Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

Í4 GOLDZIHER IGNÁCZ tetett, szükségesnek találom, hogy kitűzött thémám súlypontját épen ezen benső összefüggés kimutatására és méltatására helyezzem. ni. Ewald Henrik a güttingai k. akadémiában 1872-ben tartott egy előadásában feladatúi tűzte ki magának néhány, a keleti történelem és művelődés megítélése alkalmával a müveit köztudatban uralkodni szokott előítélet és tévedés mcgczáfolását. ') Ezen előítéletek között legelső helyet foglal el azon nézet, hogy a keleti szellem épen ellentétben a nyugatival conservativ iránynyal bir, hogy a fejlődés és haladás sőt még a változás idegen elemek históriai életében. Évezredeken keresztül egy helyen áll és csak hathatós, kivülről reá törő revolútiók sodorhatják ki megszokott kerékvágásából. Nem került sok fáradságába a hires német profcssornak, hogy, ezen előítéletet a mennyiben az ősrégi előázsiai birodalmakat illeti, megczáíolja. A mi feladatunk nem terjeszkedik ezen ősidőkre és Ázsia régi nagy birodalmai történetére. De a keletre vonatkozó épen említett előítéletet a köztudat nem csak az ókori keletre korlátolja, hanem azzal appercipiálja a keleti világ középkori és újkori életét is. Hányszor nem hallottuk azt a nézetet kifejteni, hogy a muhammedán világ egészen odáig, midőn Európa hatott reá művelődésével, a maga szellemi körét, különösen pedig vallásos nézeteit és az azokból folyó gyakorlatot nem fejlesztette, nem módosította? És ezen nézetet, még oly időben is hangoztatták és hangoztatják, midőn a fejlődésben, az evolutióban ismertetett föl minden organicus létezés életeivé, a természetnek épen úgy mint a társadalom életében ; akár már most ezen fejlődést hcgelisticus akár pedig darioinisticus alapon végbemenőnek fogják fel, azaz akár úgy, hogy a tárgyakban és eszmékben rejlő antitbésisekben találják a fejlődés szükségének és a magasabb fokra való emelkedés tendentiájának megmagyarázását, akár pedig a létért való küzdelem legyen a fejlődés princípiuma, végbemenésének magyarázó oka. Elég [154]