Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Előszó
ELŐSZÓ Jelen kiadványunkkal, amely Goldziher Ignácnak (1850 — 1921) az arabokkal és az iszlámmal kapcsolatos, eredetileg magyarul íródott műveiből, írásaiból tartalmaz bő válogatást, a hazai tudományosság kimagasló értékeit szeretnénk könnyen hozzáférhetővé tenni a szakemberek számára, valamint a művelt nagyközönség figyelmét újfent ráirányítani ezekre a rendkívül izgalmas, ugyanakkor többnyire különösebb előképzettség nélkül is érthető írásokra. A szélesebb nagyközönség előtt ezek a művek korunkra már csaknem teljesen ismeretlenné váltak. Ez pedig annál sajnálatosabb, minthogy itt azzal a meglehetősen ritka esettel állunk szemben, amikor egy teljességgel nemzetközi tudományterület elismerten egyik, ha nem a valaha is élt legjelentősebb képviselőjének a tollából állnak eredeti magyarnyelvű cikkek, írások a rendelkezésünkre, amelyek a magas tudományos színvonal által állított szigorú követelményeket ötvözik a tartózkodó, szerény előadásmóddal, és — ha szemléletükön, tartalmukon itt-ott nyomot hagyott is az azóta eltelt idő — a bennük foglalt gazdag tényanyag, valamint megközelítésmódjuk okán ma is haszonnal forgathatók és számos aspektusát hozzák közelebb egy olyan világnak, amely iránt az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés. Goldziher kutatásainak jelentőségét már kortársai is jól látták: az egyik, ha nem a legnagyobb élő iszlámkutatót tisztelték benne. Ez is kimagasló teljesítmény, ám rendkívülinek inkább az a tény tűnhet, hogy az azóta eltelt idő ellenére Goldziher megtartotta kivívott helyét, jóllehet időközben a tudományos kutatás jelentősen előrehaladt, terjedelmét tekintve szinte már határtalanná duzzadt, ugyanakkor azonban a korábbihoz képest összehasonlíthatatlanul könnyebbé is vált. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy Goldziher művei egyre-másra jelennek meg utánnyomásban, valamint új fordításban. Ám Goldziher nem csak tudományos eredményei révén tart számot a tudományos világ érdeklődésére: újabban megkülönböztetett figyelem övezi Goldziher életútját, Goldzihert az embert, Goldzihert mint jelenséget. Az elmúlt másfél évtized ehhez a tárgykörhöz kapcsolódó bő terméséből kiemelhetjük felnőttkori Naplójának szenzációszámba menő kiadását 1, ezt követte a Keleti Naplóm angol fordítása 2, ami a Pesti Egyetem 23 éves magántanárának 1873—74-ben Keleten (Isztambul, Bejrút, Damaszkusz, Jeruzsálem, Kairó) 1 Ignaz Goldziher: Tagebuch. Hrsg. v. Alexander Scheiber. Leiden, 1978; Goldziher Ignác: Napló. Válogatta, sajtó alá rendezte, az előszót írta és a jegyzeteket készítette Scheiber Sándor, fordította Scheiber Sándorné Bernáth Lívia. Budapest, 1985. 2 Raphael Patai: Ignaz Goldziher and His Oriental Diary. A Translation and Psychological Portrait. Detroit, 1987 (magyar fordítása még várat magára); v.o.: Lawrence I. Conrad: The XV