Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]
164 Muhammedán utazókról. Ezen »missión egyptienne« egy igen tehetséges tagja volt Rifá'a al-Tahtáví, egy felső egyptomi ifjú, ki ákkor, midőn a kiküldendö ifjak sorába vétetett fel, muhammedán értelemben már befejezte volt tanulmányait.*) Miután hazájában, Felső-Egyptomban több helyütt már kora ifjúságában nyerte a vallástudomány elemeiben a kellő kiképeztetést, később Kairóba vándorolt, hol az Azhar mecset akkor leghíresebb seichjeinek kedvencz hallgatója volt. A fiatal Rifá'a oly buzgzlommal élt ott tanulmányainak, hogy — mint életirója mondja — egyidejűleg több cursust hallgatott, melyeket rendesen több évre szoktak felosztani. Az Azhar mecsetből kilépvén, mint tábori hitszónok nyert alkalmazást, miglen a Francziaországba induló ifjakkal együtt elküldték Európába, hogy az arabokból embert csináljanak. Párisban nem adott alkalmat az élégületlenségre, sőt mindig a leghizelgőbb bizonyítványokat küldtek róla a vicekirályhoz. Többféle franczia történelmi és természetrajzi munkát fordított már Párisban léte alatt anyanyelvére, és utazási munkáját is már ott készítette. Ennek kiadására buzdították őt nemcsak arabs barátai, hanem a párisi arabisták«is, kikkel munkája kéziratát közölte, köztük első sorban a híres Báró de Sácy Sylvestre és Caussin de Perceval. Az elsőről igen elismerőleg és va lóságos kegyelettel nyilatkozik, és neki köszönhető, hogy az arab tudósok elismerik, miszerint itt Európában is léteznek férfiak, kik az iszlám tudományába ép oly alaposan merülnek, mint a kelet seichjei. Caussin dc Perceval pedig még Rifá'a könyvének megjelenése előtt egy ismertetését közölte a Journal asiat 1q u e-ban. **) Hazatérte után, mint tanár és fordító nyert alkalmazást. A basának az volt a kedvencz eszméje, hogy Egyptomnak nevelni kell egy a franczia és angol nyelvben járatos generátiót, mely az európai könyveket átteszi arab nyelvre a bennszülöttek számára. Azonban e fordítások megint legnagyobbrészt a hadászati ismeretek körül mozogtak. Igy kellett Rifá'anak is legszebb erejét hadászati könyvek fordításában felemészteni. Mint a nyelvek iskolájá*) Épen most jelenik meg életrajza arab nyelven, a kairói hivatalos lapban. Midőn Kairóban gyakran megfordultam ezen életrajz szerzőjénele (Szejjid Szidih bey Megdi) házában, az ékes nyelven irt kimerítő életrajz több passusát olvasta fel előttem a conceptusból. **) Relation d'u ne voyage en Franco (Journ asiat: XI. 1833. d. 222—251.) [130]