Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

Goldziher Ignácz. lOf donban egy szobrot, melynek se feje, se karjai, se combjai nem voltak, és mely tulajdonképen semmi egyébből, nem állott, mint puszta derekából azon személynek, melyet ábrázolt és melyért a vevő mégis 40.000 rúpiát ajánlott. Csakugyan feltűnő, hogy oly emberek, kik annyi ismerettel bírnak és oly értelmesek hogyan fecsérelhetnek egy darab kőtuskéért oly szép pénzt." (81. lap). Korcsolyázást természetesen Indiában soha sem látott; se havat sem és általában nem érezhette előbb azt a hidegséget, melyet utazási munkájában oly didergő hangon ír le. De másrészről nevezetes az a történetbölcsészeti elmélete, mely szerint az angolok egész haladása és józan gondolkodása azon hideg klimával függ össze, mely náluk hónos. (98—99. lap). Parlamentet se látott Ázsiában soha sem és természetesen rendkivülileg hatott lelkére, midőn legelőször hallotta, hogy az országgyűlés intézi az állam sorsát a nemzet képviseleteképen. Épen azon időben járt Angliában, midőn Pitt és Fox között folyt a versenygés és midőn az előbbi kénytelen volt lemondani állásáról és az ellenfélnek engedni át a tért. »Midőn« úgymond (169. lapon) legelőször volt alkalmam az alsóház egy gyűlését megnézni, eszembe jutottak az indiai kajdácsok, melyek egymás átellenében ülve, egymást kölcsönösen szidalmakkal illetik épen úgy, mint itten a világ két legnagyobb kiabálója Pitt úr és Fox úr.« Nagyon hatott lelkére azon válaszfal, mely a világi és vallási uralmat egymástól elválasztja; igen szívesen emlékezik meg az angol magas clerusról, melynek igazságszeretét emeli ki. »Azon különös szerencsében részesültem« igy beszéli egy helyén könyvének (174. lapon) »hogy megismerkedjem a lincolni püspökkel, kinek szelíd bölcsészeti jelleme van és ki szívesen beszélgetett velem vallási dolgokról. Egy nap e főpappal Muhammed próphétánkról beszélgetvén, azt mondtam róla, hogy megérkezését maga Krisztus jövendölte az új testamentom valódi*) szövege szerint. Ezen állításomat a leghatározattabban ellenezte, de megigérte, hogy átvizsgálja a kútfőket és egy hét múlva felelettel szolgál. Ezen idő eltelte után az új testamentom egy igen régi fordítását hozta el, hol a kérdéses vers csakugyan található; hozzátette azonban, miszerint hihető, hogy soká Muhammed fellépése után, Konstanti*) Tudva van, hogy a mubammedánok a zsidókat ós keresztyéneket szentirásaik meghamisításáról vádolják. A ' amisitallan ó 8 új testainentomban — úgymondanak — az arab próphé'áról minduntalan szó vagyon. [125]