Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

Goldziher Ignácz. lOf Iskendcrúnét, Mekka Dzsidaét stb. A Mekka említése azonnal rcávezet a keletiek utazási indokainak, másodikára. Mig a karavánok által eszközölt kereskedelem nem szorítkozik bizonyos felekezetre, addig a következő három pont már szorosan összefügg a muhammedán élettel és az iszlámmal. Tudjuk, hogy az iszlámmal járó öt fökötelességeknek egyike »el - h a g g« a Mekkába való zarándoklás, mely kötelességnek minden muhammedán legalább is egyszer köteles megfelelni és pedig személy csen. A helyettesítés csak kivételesen van megengedve és nem is valamennyi hittanár (imám) által. Minden igaz muhammcdánnak, ki e kötelességnek még eleget nem tett, legfőbb óhaja, felkereshetni a szent helyeket, Mekkát hol a próphéta született és hol a szent Kába épült, Medinát hol a próphéta tanitott, az Arafát hegyét, melynek legendája visszanyúl a legelső emberpár történetére. E kötelesség alól fel nem menti senkit, sem az út távolsága, sem uti költség hiánya, sem az út bizonytalansága. Zarándoklás közben meghalni fényesebb helyet biztosit a paradicsomban és az élve hazatérőt egy tiszteletteljes czim kiséri az élelen keresztül a h á g i-é. Igaz, hogy e czimet már útközben szokták felvenni a kegyes zarándokok. Midőn rnult őszszel valami 60 rumiliai zarándok candidatus társaságában éltem át Konstantinápoly előtt a quarantaine sanyarú napjait, zarándokbarátaim mindegyike már is háginak mutatta be magát nekem, ámbár csak két napnyira voltak távol hazájuktól. Arra emlékeztetett ezen anticipált hágiczim, mint a fiatal rigorosansnak már per Herr Doktor N. czimezi a szabó és czipész a számlát. Az utazás tehát a muhammedánnál vallási kötelesség és nem fogjuk feltűnőnek találni, ha épen ezen utazási kötelesség, mely egy évezred óta évenkint százezreket gyűjt Mekka köré, az arabok geographiai irodalmának egy előkelő tényezője volt. Igen sok utazási munka ezen zarándokiásnak köszöni eredetét; többek között egy, melyet bátran mondhatunk az arab utazási irodalom gyöngyének : Ibn Batűta utazási munkája. Ezen tehetséges és vállalkozó ember Éjszakafrikából való volt (Tangerben született), és a higra VIII. századában élt (megh. 779). Mekkába való zarándoklását legjobban úgy vélte felhasználhatni, ha egyúttal megnézi a világ jó nagy részét. Be is járta Középázsiát, Indiát, a szigeteket, hosszú ideig tartózkodott Sumatrában és Jávában, Borneóban és Ceylonban, volt Chinában. nem is említve Elöázsiát. Útközben hittársai között nagy szelleme és tudománya által mindenütt feltűnést okozott és többek között Del hiba na Maldiv udvarában mint Kádi is működött. Hosszú uját, mely sok évet vett igénybe, meg is irta egy [115]