Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

és a mi honfitársunk Dombay Ferencz 1805-ben foglalkoztak al-Meidáni feldolgozásával. A teljes gyűjtemény csak Freytag által létesíttetett: »Arabum proverbia, vocalibus instruxit latiné vertit, commentario illustravit et sumtibus suis edidit« (Bonnae 1838—42.) 3 kötetben. E munka Meidáni példabeszédeit szövegben és fordításban teljesen közli ugyan, de ugy hogy commentárként al-Meidání magvas arabs nyelve helyett a bonni professor ismert konyhalatinismusával kell beelégedni, mely nem is adja vissza mindig pontosan és kielégítően al-Meidáni világosnál világosabb magyarázatait, Minden tekintetben jobban használható ezen bűlaki kiadmány , mint a már amúgy is alig kapható bonni. Megjegyzem , hogy al-Meidáni az államnyomda legelső korszakából való és egyike azon kevés jóravaló termékeknek, melyeket ezen nyomda legelső idejében előhozott. d) A történeti irodalom állásáról és fejléséről az arab irodalomban nem kell itt bőven szólnom, mert csak ismétlésébe kellene bocsátkoznom annak, a mit más helyütt ugyancsak anyanyelvemen kifejtettem

1) Itten csak annyit akarok újból kiemelni, hogy az arab irodalomban a történetírásnak, mely ugy mint minden népnél a chronikus előadással kezdődött, megvan a maga kritikai és oknyomozó korszaka is. A történelem kritikai irányát legelőször kezdette meg valami Ibn al Tilctiha «al-Facliri« czimű történetkönyvében, mely épen irányánál fogva nem igen kedveltetvén az arabok által, elnyomatott, úgy hogy azt a szó legszorosabb értelmében fel kellett fedezni azon egyetlen párisi kéziratban, a melyben ezen szellemteljes történelmi munka fennmaradt és melyből azt Ahlwardt kiadta

2). A kritikai irányhoz tartozik némiképen Al-Makkart is, ki Andalusia történetét, azaz Spanyolország maur korszakát dolgozta fel egy terjedelmes történelmi munkában, melynek épen a kritikai irányra nézve igen sokat árt költői és az üres de csengő pbrázisok mórtékfülötli használatára igen hajlandó irálya

7). Mindkét munka meg ») Ballagi Tudom. Szemléje 1872. folyamában »A történettudomány állása az arab irodalomban« 2. czikkben. Gotha 1890. 3) Kétszer van kiadva : Bulak 1279. (4. köt. in. fol.) és Legden 1855 — 60. 5. köt. in qu. [98]