Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

JELENTÉS \ KELETRŐL HOZOTT KÖNYVEKRŐL. 31 tokból is már régóta figyelmessé lettek a belőle kiaknázható kincsekre.') Az »'Antar« könyvéről, mely 32 részben szintén e gyűj­teményhez van csatolva 2), csak röviden kell szólnom, mert egy más alkalommal ugyan e helyen kimerítőbben mutathattam reá. 3) Most csak annyit, hogy a keleten két kiadása vetélke­dik ez idő szerint egymással: a kairói, és a beinUi. A kettő kö­zötti különbségre nézve egy jellemző mondását akarom ide jegyezni egy Iíabíb 'Garzfizi nevü alexandriai irodalmárnak, ki egyszersmind a beiruti könyvek Egyiptomban való terjesz­tésével is foglalkozik. »Csodálom — igy szól hozzám — miké­pen mondhatod, liogy a kairói 'Antar hasznavehetőbb beiríiti társánál! Hiszen a. boldogult Seicli Násif, ki a beiruti kiadá­sára ügyelt, mindent kihagyatott belőle, a hol mohamme­dánok a keresztyénség vallóiról tisztességtelen módon szóié­nak, úgy hogy általa az Antar remek regényét az európaiak jobban Ízlelhetik, mint a kairói kiadásból, hol minden meg­maradt ugy a mint a szitkozódó mohammedáriok megírták.« Természetesen nem értethettem meg 'Garzűzival, liogy mi más szemmel nézzük Antart minta libanoni maroniták és hogy szemünkben épen a meg nem nyirbált kiadás hivebben tükrözteti vissza azon körök szellemét, melyet épen az ilyen irodalomtermékekből akarunk tanulmányozni! E rovat alatt végre még egy más igen nevezetes munká­ról kell szólanom, mely a philologiai gyűjteménynek egy részét kópezüegy két kötetes quartmunkáról ezen czim alatt »a példa­beszédek könyve« al-Meiddnitól l). Előre kell bocsátanom ezen munka jellemzésének, hogy az a mit az arabban maihal-, a hé­berben vuísál-udk neveznek, inkább példabeszéd mintsem köz­mondás. A mathalnak tudniillik az a jellemző sajátsága, és a nélkül nem is matbal, hogy nem ugy mint a közmondás egy általános, a tapasztalatból levont igazságot mond ki, mely ') Kiadását latin fordítással együtt valamikor Koscgarten kez­deményezte; de összesen csak egy füzet jelent meg belőle (Ali Inpahn »cíiíi* liber cantilenarum magnus Tom. I. Gripeswaldiae 1840.) E) Kissat 'Antar I—XXXH. Kairó (Sáhín 1280.) 3) Nemzetiségi kérdés, p. 38. ") Amthál ál-'arab 2. köt. inqu. Efllák 1284. [95]

Next

/
Thumbnails
Contents