Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p
20 ködésével kapcsolatban az ottani urakkal, a többi között Ernő főherceggel, Pálffy Miklós gróffal is érintkezésben állt. Egyébként közvetlenül is foglalkozott kereskedelemmel, 1580-ban a budai vámnál 500 marhabőre került elvámolás alá, 4 2 s valószínűleg egyházi alapítványokat is tett; úgy látszik, hogy a budai városbeli úgynevezett Oszmán bej-dzsámit ő alapította. Váci hivatalában alatta szolgált, pénzügyi munkát végzett a négy vojvoda, két emín és három tyátib (íródiák). Ezeknél a kisebb rangú embereknél bizonyára gyakrabban emlegették a városbeliek annakidején Dervis bejt, a sikkasztó egykori emínt. aki eladott kincstári házak árával nem számolt el s magánszemélyeken kívül a Kaszim bej-alapítványt is megkárosította. 4 5 Három szubasi a városban rendőri és rendőrbírói tisztet töltött be. A mohamedán egyházi személyek közül megismerkedünk két hatíbbal, pénteknapi elöimádkozóval. Ezek az úgynevezett „Szultán-mecsetben", 4 4 az egykori Nagyboldogasszony-templomban teljesítettek szolgálatot. Rajtuk kívül több hodzsának is volt a városban háza, ők talán a dzsámi és a mecsetek közelében működő iskolákban tanítottak. Alacsonyabb egyházi szolgálatot végeztek a müezzinek. Ezekről az egyik mecsettel kapcsolatban van szó. Végül további színt vegyítettek az egyház szolgáinak csoportjába a „szúfik" és a „hadzsik", messze földet bejárt zarándokok; ezek közül hétnek volt háza a városban. Az egyház anyagi érdekeit szolgálták a mütevellík, a magánosoktól fundált kegyes alapítványok (vakfok) ke4 2 Bécs, Nat.-Bibi. keleti kéziratok, Mxt. 598. sz. 4 2 Neve kiadott forrásokban is előfordul, 1. Velics—Kammerer: Defterek I. 59., II. 122. 1. 4 4 Egy-egy meghódított város első dzsámiját az akkor uralkodó szultánról volt szokás elnevezni; a váci legnagyobb mohamedán templom is ezen az alapon kapta a „szultán-dzsámi" nevet, amin Szülejmán szultán-dzsámi volt értendő. 62
