Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p
210 mohamedán egyházi alapítványok birtokában, a török városépítés sajátságaira emlékezve, valószínűleg a piactéri Szent Mihály-templomot kerítő kőfalra támaszkodva (e fal a török uralmat átélve, az Althan-féle telekrajzon még látható és a templommal együtt csak a XVIII, század elején került lebontásra). Maga a templom is a Csarsu házai között van jegyzékbe véve. A Csarsu egyrészt a Kaszim bej-mecset-mahalléval, másrészt a Haszan vojvodamecset-mahalléval volt szomszédos; egyik .házával, amely a Szent Jakáb-templom mellett állt, csatlakozott a Haszan voj voda-mecset-mahalléhoz, melynek egyik háza szintén szomszédos volt a Szent Jakab-templommal. 2 1 A Martalóc-mahalle helyét szintén csak következtetés útján tudjuk megkeresni s ennél a munkánál abból az adatból indulunk ki, hogy a mahalle 14 háza közül 12 ház „azelőtt a papoké volt" s hogy egyik háza a párkány (városfal, városkapu erődje?) szomszédságában feküdt. A papok egykori házait a Szent Mihály-templom közelébe, a piac-tér felső sorára, a '„párkánnyal szomszédos" házat pedig a Bécsi-kapu mellé kell helyeznünk. A martalócok letelepedésének itt, a Bécsi-kapu közelében, ahol a város felső bejáratát védhették, magyarázata az volna, hogy itt számos elhagyott házat találtak, s ezeket könnyű volt megszerezniük; a 12 ház régebbi papi eredetét pedig a piac-téri Szent Mihály-templom közelsége indokolná. Ezt az elgondolást az a körülmény is erősíti, hogy a török uralom után visszatérő püspöki udvar —- talán a régi birtokjog sejtéséből, talán mert az egyetlen használható templom mellett, ugyanúgy, mint régebben a törökök, gazdátlanul hagyott utcasort talált — több egyházi intézménnyel együtt szintén ezen a házsoron telepedett le. (Itt volt az első püspöki székhely, a piaristák első társháza és több más egyházi épület.) A Sáros-utca-mahalle házainak leírása ráillik a Bécsikaputól észak felé a várfalon belül a mai Széchenyi-utca végéig húzódó utcára, részben a Cházár András-utcára, 2 1 242. sz. 52
