Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p
12 tötte és az államélet fenntartásához szükséges fegyveres hatalmat szolgáltatta, a kisbirtok volt. A török kisbirtokos osztálynak, az alacsonyabb katonai javadalmasoknak helyzete sokban eltért a nagybirtokosoktól, elsősorban azért, mert kisebb javadalmat szerezni és tartósan birtokolni könnyen lehetett, az adományosnak még töröknek vagy mohamedánnak seni kellett lennie. 1 2 A kisbirtokos réteg kialakulását és összetételét tisztábban fogjuk látni, ha emlékezetünkbe idézzük azokat a módokat és külső erőket, melyekkel az oszmánli törökök, egy számra nézve kicsiny nép, nagy birodalmukat megalapították. A török hatalom tudvalevőleg idegen elemek, idegen népek és egyének felhasználásával nőtt naggyá és gyűrűzött országról-országra, föl a Dunáig. Mindig korábbi hódításaiból nyert erőt a későbbiekhez, meghódított népek adták tovább támadó lendületét, melyben a közös cél olyan ellentéteket kényszerített akaratlan egységbe, mint a beduin és dinári, a keleti ortodox és a tűzimádó jezídí. S mint korábbi ázsiai hódításai során, úgy Európában a Balkáu hegyei között is számos olyan népelemet vert fel, melyeknek fiai előbb mint katonák, majd mint földdel jutalmazott telepes határőrök, híven szolgálták, vallását is felvették és magukat az iszlám-török állameszmével egész nemzetségükre eljegyezték. S miután új tartományok szerzésében a feladatnak aránylag nagy terhe a korábban meghódolt szomszédos népek vállára esett, a török állameszme természetesnek találta, hogy az uralma alá került új tartományok birtokai e népek törökké lett vitézeinek ellátására fordíttassanak, azoknak a vitézeknek ellátására, akik azt a földet megszerezni segítették és továbbra is védelmezték. 1 2 Elbeszélő ós okleveles kútfők egyaránt sokkal számasabb példát szolgáltatnak e gyakorlat igazolására, semhogy ezeket kivctclos eseteknek lehetne nevezni. Különösen a XVI. század második fele óta, amikor a nagy távolság és a pénzszállítás nehézségei miatt a katonákat készpénz helyett lehetőleg földdel kell fizetni, a kincstár keresztényeknek is földet nd állami szolgálatuk jutalmául. 478
