Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Török iratok a gr. Zichy-család birtokában: Levéltári Közlemények II (1924), 70-85
TÖnÜK IHATOK A GR. Z1CHY-CSALAI) BIRTOKÁBAN 81 A bejlerbej a címzetteket sürgős vizsgálatra utasítja és ha a kajáriak igénye jogos, megelégedésükre szolgáló ítéletet kér számukra. Kelt 1059 zilkáde harmadik harmadában, Budán, keresztény időszámítás szerint 1649 nov. 26. és dec. 5. között, mikor vezir Güzel Sziavus, a későbbi nagyvezér volt a budai bejlerbej. Az 5. számú oklevél az isztulni belgrádi szandzsákbej, kádi és alajbej szokásos megszólítása után közli Kajár rájáinak a díván elé terjesztett panaszát, hogy a Tót Mihály, Kis István és Már György biztatására visszatelepedett falu népének tizenkét ház alapján kivetett dzsizije-adóját a rovok húszra, majd huszonkettőre emelték. A bejlerbej jogosnak találja a panaszt, elrendeli, hogy a legutóbb rájuk rótt két dzsizije terhét vonják le a kajáriak válláról s azt más, fizetőképes falukra hárítsák. Kelt 1055 dzsemári-iil evvel (dzımâ i-ül evvel) utolsó harmadában (1655. júl. 14—23), vezír Szári Kenan pasa budai bejlerbejsége idejében. A 6. száimú oklevél — egy bejlerbeji bujuruldu 4" —• a végek harcának egy mozzanatáról emlékezik meg. A kajáriak azt panaszolták el a buduni diván előtt, hogy a határmenti török gázik 4 1 katonaruhába öltöznek, hogy a katona- és hajdud 4 2-bandákat megfékezzék, emezek pedig — szintén megtévesztés végett — iszlám ruhát vesznek magukra. Kölcsönösen ruhát cserélt két csapat Kajár mellett egymásra talált. A falu népe valahogyan árulás gyanújába esett és ezért a budai divántól kért oltalmat. A bejlerbej utasította Isztulni belgrád szandzsákbejét, kádi ját és eminjét (neveiket nem adja meg), hogy az ügyet vizsgálják felül ós ha a csete-paté a kajáriak „tudta és beleegyezése nélkül" folyt le, védjék meg őket a zaklatások ellen. Kelt 1055. óv dzsemázi-ül achir (dzcmádi-ül ahyr) 22.. napján (1655 júl. 16-án). — A ki4 0 Bizonyos iratok — többnyire pasaiak vagy szandzsákbejiek, elvétve szultániak — bujuruldunak nevezik magukat. A név onnan ered, hogy az oklevél közepéh a fordulatnál ez a kilétei áll: bujuruldu, bujurdıık ki, bujurdum ki („parancsoltatott, parancsoltuk, parancsoltam, hogy ...") Ez a kifejezés ugyan a^ fermanban is előfordulhat, de ennek nem képezi integráns részét. A legtöbb bujuruldu a dispositio után így záródik: dejc bujuruldu („mondván, parancsoltatott"). Utolsó szava ügyes kjátib keze alatt olvashatatlan, de szép vonal-kombináció. A pasai bujuruldu túrája vagy az első sorok kezdetére dől, vagy az oklevél végén látható, mint aláírás. Hitelességét pecséttel szokták erősíteni. 4 1 Gázi: a hit harcosa. Az iszlám hívei a hitetlenek ellen minden háborút vallási szempontból fogtak fel s katonáit a hit harcosainak nevezték. A szokásos kitétel: gázi kardaslarinıiz (gazi qardaslarymyz: gázi-testvéreink) jellemzi a tisztikar és legénység viszonyát. 4 2 A török szövegben is „qatana ve hajdúd esbübi". A „hajdúd" alatt a török nyelv ma is rablót ért. 424
