Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban: Tanulmányok Budapest múltjából VI (1938), 116-136

210 1

4) A »kapuk« száma az egyes nevek mellett csak a keresztényeknél van következetesen feltüntetve. A zsidóknál az összeíró eleinte 4 kaput feltüntetett, de a többieknél ezzel nem törődött ; éppen ezért, nehogy félreértésre adjunk alkalmat, a táblázatba ezt a számot nem vettük fel. Alább a koptoknál ilyen feljegyzés egyáltalán nincs. A dzsizje-kötelesek csak a keresztényeknél es zsidóknál vannak egy-egy számjeggyel feltüntetve. 1

6) Buda—Pest és környékének helyrajzi története, Pest, 1868. ") Buda középkori helyrajza (Tanulmányok Budapest múltjából, IV. k.) Budapest 1936. ") i. m. 144. 1. 1

8) Némethy Lajos : Budavárának régi helyrajza (Archaeologiai Értesítő 1885. évf. 295. 1.) ; Csánki Dezső: Mátyás király mint városépítő (Századok 1904., 309. 1.) *») i. h. 74. 1. 2

0) Horváth Henrik : Zsigmond király és kora, Budapest 1937., 111. és 118. 1. ") A Szent György-utca tehát nem a Szent György-térnek egy másik neve, hanem a Szent György-térre vezető utcának a neve volt. Ezt Rupp is így tudja (i. m. 140. 1.), csakhogy ő a Szent György-tér elhelyezésében tévedett. — Más kérdés, hogy a »mahalle« szó révén a Szent György-utca-mahalle megjelölés a Szent Györgyutcán kívül magára a Szent György-térre is kiterjedt. (V. ö. 13. jegyzet.) ") i. h. 79. 1. ") Az alábbi kimutatásban nem az egyes utcákban felsorolt egyének számával, hanem az adóköteles családfők (»kapuk« : házak) számával dolgozunk. — A leírt utcák sorrendjéből egyébként úgy látszik, hogy az összeíró, dolgát az Olaszutca északi végén kezdve, ezt az utcát járta végig a Dísz-térig ; ezután a Szent György-utca-mahallet (a mai Dísz-tér és Tárnok-utca helyét), majd tovább észak felé a Mindszent-utcát irta össze. Ennek északi végére érve »Szombathely t« járta be, majd megint dél felé fordulva, a Szent Pál-utcát. Mikor — a Nagyboldogasszonytemploma táján — a Szent Pál-utca végére ért, az Ötvös-utcai családokat vette sorra, azután a Zsidó-utcát és végül a külső városban a Szent Péter-egyház táját. — Az utcák „házainak száma" alatt nem az utcában található legmagasabb házszámot, hanem az utcában valóban álló házak (ingatlanok) számát értjük. 2

4) A Zsidó-utcában még 7 keresztény család is lakott, viszont az újonnan betelepedett 25 zsidó család lakóhelyét nem ismerjük. 2

6) Pesten az egyes személynevek mellett kapura vagy dzsizjére vonatkozó megjegyzést nem találunk, összegezésünkben tehát a felsorolt nevek számát közöljük. 2

6) Rupp i. m. 248. 1. FÜGGELÉK. Az alábbi közlemények a dzsizje-összeírásoknak csak Budára, Pestre és Óbudára vonatkozó részeire terjeszkednek ki. Idegen, nem latin betűvel írott szöveg közlése lévén célunk, a közlésnek többféle módja jöhet szóba. Mivel legcélszerűbbnek látszik, az átíráshoz a mai magyar fonetikus módot választom s igyekszem a neveket úgy olvasni, ahogy az összeíró azokat hallhatta és leírni igyekezett (pl. Mónár) ; de ha olyan hangokat kell átírni, amelyeknek leírására a török ábécének közvetlen betűi nem voltak, a mai helyesíráshoz alkalmazkodom (Sebeskín, Mihál, Máti helyett Sebestyén t, Mihály-t, Máté-t írok). Ez a szabadság szijakat-típusban írott szövegeknél, alıol a betűk lényeges részét képező ú. n. diakritikus pontok rendszerint hiányoznak és ezért bizonyos jelek és betűk feltételezése, »beleolvasása» nélkül törökbetüs szedés is lehetetlen volna, nem túlzott, sőt jogosult. Mivel az összeírások mohamedán kultúrán kívül eső neveket arab ábécével adnak, sok nevet fogunk olvashatatlan vagy bizonytalan olvasati! névnek minősíteni. A bizonytalan helyeket zárójelbe tett kérdőjellel jelzem, az olvashatatlan helyeket kipontozom, a nevekhez esetleg szükséges magyarázatot zárójelben adom, Î

ıl. : Köcsel (Köcel, Kecel). Több egymáshoz közel eső év összeírásai, konjektúrák ehetősége, a lűányos vagy kétes esetek számát bizonyára csökkentené. Kétféle olvasási lehetőségekre (Sziics — Szőcs, Buda—Boda, Csóka—Csuka stb.) első előfordulásuknál mutatok rá. 30