Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A Velencei Állami Levéltár magyar vonatkozású fethnáméi: Levéltári Közlemények IV (1926), 139-157.
140 között egy mocsaras folyó állt, mint egy szakadék, mint két tengeráradat között egy feneketlen örvény; e folyón leendő átkelés végett súlyos munkát és fáradságot kellett elszenvedni, mert alkalmas átkelőhely csak a tábortól nagy távolságra találtatott. Mikor győzelmes hadseregem ezen átkelőhely közelébe ért, a hitvány hitetlenek ágyúval és puskákkal lövöldöztek s közben az átkozottaknak elbizakodott lövész gyalogosai az említett átkelőnél átgázoltak győzelmes hadseregem oldalára. A mohamedán güzík orcája legyen dícsfényes ('fehér') ! 2 9 A mi oldalunkra átkelő kétháromezer hitetlennek levágták a fejét, ezredzászlaikat, ágyúikat elszedték. Mivel e napon a csapatok nagyrésze el volt különítve észak felé és nem volt nagyon közel, a főemberek Isten szolgálatában álltak. Másnap, mikor a felséges és nagyhatalmú Isten rendeletéből nyilvánvalóvá lett, hogy (ö) a mohamedán sereget támogatni fogja, győzelemre hívatott seregemnek legnagyobb része azon a gázlón átkelt a másik partra s a meggyötört hitetlenek táborára rohant. A két részen a csatasorok felállíttattak és az ezredek rendbe szedettek. Győzelemre szóló jelem mint egy jóslatszerű felséges humá, kiterjesztette tollazatát és szárnyait, a sárkányszerű szájukból tüzet okádó sahi zárbuzünok kilövettek, harcvágyó szolgáim kiálltak a porondra és jobbra-balra csapásokat osztogattak. Miután több csatasorverő és emberiedöntő hitetlennek feje levágatott és ismételten támadások és rohamok intéztettek, férfias küzdelem és elszánt harc fejlődött ki. Mivel ezen ütközetben Asaf-bölcseségű 2 7 vezíreim és emírjeim közül az egyik a vártnál nagyobbfokú bátorságot és elszántságot tanúsított, a hitetlenek ezredei kétszer is megtörettek. Mivel táboruk az erdő közelében állott, nehogy megfutamodjon, akkor, amikor a hitetlen ellenség győzelemre hivatott seregem ellen támadást intézett, azon tétel értelmében, hogy „a harc — cselvetés", győzedelmes seregem utat nyitott neki. 2 8 Miután az így támadt nyíláson az átkozottakat emerre az oldalra csalta, az ezredek és a diadalra hivatott ğâzik a sátrak közelében egymáshoz zárkóztak é6 (szilárdan) megállottak. Mikor (aztán) ama szerencsétlen népet megrohanták, az 2* Ez a kifejezés (jüzleri ak olsun) a fethnáme első szakaszában is előfordul. Karácson (i. m. 180. 1.) szövegének fordításában: "... a katonaság arca is elhalványult'. 2 7 Aşaf Salamon királynak egy állítólagos, nagybölcseségű vezére. " Az egyetlen hely, mely a csata folyamán szenvedett vereségről — a maga módja szerint — megemlékezik. 193
