Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A Velencei Állami Levéltár magyar vonatkozású fethnáméi: Levéltári Közlemények IV (1926), 139-157.
140 vezîrem — tartson soká a méltósága —, Ibrahim anatóliai bejlerbej — tartson soká a nagysága —, az anatóliai bejek és egy csapat janicsárral a janicsár-kethüdü, a másikra pedig Hüsrev pasa vezírem — tartson soká a méltósága —, továbbá Ahmed pasa rumiliai bejlerbej — tartson soká a nagysága — és janicsár szolgáimmal meg más rumiliai csapatokkal a janicsár aga rendeltettek ki. A vár körülzárása után a porba sújtott hitetleneket félelem fogta el s a külső várost elhagyván, a belső várba zárkóztak. Miután tornyaik a küzdelemre való előkészület közben leromboltattak, ők pedig kegyelmet kértek, a vár kulcsait a 950. év rebl-ül ahir havának 4. napján" átadták. A várnép meghódíttatott, a vár élére szintén kadı és várparancsnok állíttatott. Ezután a vidék óriási várai közül Pécs (Peíevi), Szász (Süz) és Bélavár (Bálvár) nevű várak is bevétettek s miután elfoglalásuk sikerült, a szultáni menet megindult Buda felé s mikor flottám hajói is megérkeztek, Buda mezejét diadalmas zászlaim tették vidámmá. Engürüs legerősebb várai közül Esztergom, jóllehet János király birtokában volt, az említett hitvány kezeibe került, aki azt porbasujtott hitetlenekkel töltötte meg. Rebí'-ül-ahir havának 23. napján 7 a vár körülzáratott. Egyik oldalára nevezett Mehmed pasa vezíremnek — tartson soká a méltósága — hadteste az összes anatóliai bejekkel, a sekban basíval és egy csapat janicsár szolgámmal, másikra a rumiliai bejlerbej a rumiliai csapatokkal, a janicsár agával és janicsár szolgáimmal, a harmadikra Mehmed budai bejlerbej — tartson soká a nagysága — a bejlerbejsége alá tartozó sandzak-bejeivel és egyébb csapataival, a negyedikre pedig Ulama boszniai sandzakbej rendeltetvén ki, a szárazföldi oldalról körülvétetett. A hajókról az ágyuk partra szállíttatván, janicsár szolgáim ostromárkokat ástak és a küzdelemre készültek. Miután a falakon és a váron belül álló templomok, házak és paloták összeomlottak, a védők nem fontolva meg (sic!), hogy a kegyelemkérésen kívül nem maradt menedékük, kegyelmet kértek s az áldott dzemazl-ül-evvel 7. napján 8 a vár kulcsait elhozták és átadták. Kadí és várparancsnok kinevezése és őrség kijelölése után az említett királynak és testvérének, a Karlo nevű piszkosnak viszonyai kémlel• Így Siman causnál is, ki az ostromot bőbeszédűen mondja el. 7 1543. juliuB 26-án, Sinan caus szerint is e napon. DzelSlzSde 6zerint a sereg 25-én ért a vár alá. (Thúry fordításában II. 242. 1). • 1543. augusztus 8-án. Sinán caus 6zorint 5-én, DzelSlzSde szerint 7-én. Az elbeszélő kútfők tévedését már Thúry észrevette és megjegyezte. 187
