Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A fethnáméról: MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XIX (1962), 65-117

A FETHNA&fÉRÓL 75 dott ennek a mondásnak a lényege: „Vereséget fog szenvedni az egész sereg és futni fognak", és a gyalázat négy irányból jövő szele a bajok porát [27] az ő remény nélküli arcába csapdosta, és ők „mint a széttépett moly" szétszóródtak, a zsarnokság és tévelygés tüze a Mindenható Király segítő támogatásával lándzsák és kardok csapkodása nélkül, [28] a Felséges Úr áldásának mentő vize

1

8 szakadatlan áramlásával kioltatott, és minden vára és minden tartománya, minden tudott és dugott kincse, névszerint Orinto, Alengaq, Host, Maku, Bayazid, Qahqaha, Ruyin güder, Kerhâniîp, Van, Sari qurgan, [29] Ebnik,

1

9 és Âzerbâyğân egyéb tartományai, hatalmunkba és birtokunkba kerültek. És beteljesedett az ige: „és ő nektek adja földjüket és otthonukat és holmijukat". És e szózat szellője: „Alláh gazdag zsákmányt igért nektek, és ti megkaptátok azt" az isteni kegyelem központjából felénk szállt, [30] és bárhol szenvedett valaki megbántott májjal az erőszak miatt, azt az adományok vizével gazdagon tartottuk, és minden szívet, amely a bajok nyilától sebet kapott, a kegyelem kenetével behegesztettünk. [31] Ekkoriban azt akartuk, hogy a győzelem örömhírét a siker hírvivői útján tudomására adjuk a vágyak Kába-templomának és a kívánságok iránymutató Qiblájának,

2

0 (amikor) a kegyes sugalmazottak a felséges fülekhez — áldja Alláh azokat és óvja a bajoktól — eljuttatták azt a hírt, hogy Sultân Abü Sa'íd Mirza valamennyi fiával, a csagataj emirekkel és Samarqand és Horâsân főembereivel [32] Turkesztánból, Hindosztán messzi tájairól, Horásánból, 'Iráqból, Kirmánból, Kasgárból, Bedahsánból, Kabulból, Sistânból, Tabaristánból és Mázenderánból sereget gyűjtve erre felé indult, és Sultániyyehez

2

1 érkezett, ami 'Iraq határán és [33] Miyâna

2

2 közelében van. Mivel apám, a szerencsés háqán őfelsége és a boldogult Emir Timur szultán között az őszinteség és hűség, és a barátság és egyetértés viszonya szilárd volt, ezen az alapon a megbecsülés szabályaira és a tisztelet formaságaira figyelmet fordítunk, [34] ajándékokkal kedveskedünk neki, levelekkel felkerestük, hutbe-jogát elismertük, pénzverési jogát érvényben tartottuk, s a kiváló jeles sarjat és nagy emir-zadet, Nizâmeddin Murád biket, a Ti jelen hívetek unoka1

8 A szövegben: zulál. 1

8 A felsorolt helynevek nagyobb része Perzsia, Törökország és SSSR határvidékén fekszik. A közelebbről ismertek a következők: Alengaq (ma: A

linğa) : Nahğuvân mellett Gulfa felé (vö. VI. MTNORSKY, BSOS IX. 243. 1.), de Tebriz környékén is volt ilyen nevű vár; Bayazid, a mai Törökország keleti végein, az Ararat közelében; a múltban törők határvár volt; Evnik : a Van-tótól északra,SBajburt tájékán, „Erzerum ve Evnik ve Bajburt atrâfi" Müneğğimbası-nâl I. 157. 1.; Maku Perzsia határán, Bayazidtól északkeletre; Van : a Van-tó déli partjánál. Van és Bayburt volt a qara-qoyunlu türkmenek települési helye. 2

0 A Ka'ba tudvalevőleg az iszlám központi mekkai temploma, a qibla a mohamedán templomok falába beépített díszes kőtábla, ez a mekkai irányt mutatja, a-hívő imádkozás alatt erre felé fordul. 2

1 Sıdlâniyya r az Ilhánok alatt (1300 körül) országközpont, Ulğâitu nagyszerű mauzóleumával (1. VI. MINORSKY cikkét az E. I. III. 593. 1.), ma lehanyatlott város Perzsiában, Resttől körülbelül 150 km-nyire délnyugat felé. 2

2 Miyâna : város Tebriztől Rest felé, körülbelül a fele úton. 151