Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A fethnáméról: MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XIX (1962), 65-117

A FETHNA&fÉRÓL 75 királyi missziliseiben ilyen jelzőket is találtam: hikmat-pizüh 'tudománykereső', Aristo-âyin 'aristotelesi magatartású', Fildtün-qarín 'Plato társa', ezeket nyilván a pápa szellemi jellegű szerepére vonatkoztatta az irat szerkesztője. Egyes hasonlatait az állatvilágból veszi, ezek között az élen az állatok királya, az oroszlán áll. A sir a vitézség jelzője (jobb lábában görbe végű kardot tartva ma is ott áll a perzsa címerben, mint szelíd főalak a tűző nap előtt), gyakran ebben a kapcsolatban fordul elő: sir-i biíe-i diláveri ,,a hősiesség őserdejének oroszlánja"; e frázis szokásos parallelája: nahang-i bahr-i bahddiri ,,a bahádirság tengerének krokodilusa" (a bahádiri szó értelmére a magyarban is, az oroszban is könnyű dolog pontos megfelelőt találni). Az oroszlánnak és krokodilusnak jellemzett vitézek úgy rohantak az ütközetbe, mint a csata fényétől bódult lepke (parvdna-şifat sifta), mint a küzdelem tüzétől tébolyba esett szalamander (samandar-dsd âsüfta), s az ellenség úgy szétfutott, ahogy a megugrott szamár (homr-i mustanfirat) az oroszlán elől. Hasonló ellentétben szokott állni a keleti csodamadár, a humá és az 'anqa, a fethnáme kibocsájtója oldalán, a „démon" ('ifrit) és „hitvány féreg" ('aqrab, többesszámban 'aqárib, pl. aqürib-i 'áqdrib-éi'dr 'féregszerűen hitvány rokonok') az ellenség jellemzésére. Az egri fethnáme az egri vár tornyát is e csodamadarak repülésével határozza meg: az a torony olyan magas, hogy amikor a humá körülrepüli, szárnyait rémültében összehúzza, és amikor az 'anqa körülrepüli, reszketve tollát hullatja. Minden fethnáméban szerepet kap a csalogány, amint a béke és boldogság rózsaligetében, szökőkutak és víztartó medencék között dalát zengi; egyszer nálunk ismertebb arab—török néven mint bülbül csicsereg, máskor perzsa nevén mint hazar deistán ('ezer ének énekese') csattog, ismét máskor, másik arab nevén mint 'andalib zengi andalító énekét. A perzsa fráziscsoportok, perzsa mondai elemek és versek, részben remekírók szállingó versei, részben házi készítmények tehát másféle színt adnak a fethnáme stílusához, s a Korán-idézetekkel együtt motiválják a tényeket és hirdetik uruk dicsőségét. A földön túl létező világból, a kozmoszból vett hasonlatok leggazdagabb alkalmazási helye az irat „feje", a bemutatkozó és címző rész. Ez a rész több fethnáméról hiányzik (nagy örömük lesz a török levéltárosoknak, ha gazdag lymbusaikban egy-egy ilyen részt megtalálnak és helyére illesztenek), de a meglevő egy-kettőből és nem fethnáme jellegű felséges iratokból a hiányzó rész nyelvét és szövegét jól el tudjuk képzelni. A megcímzett külföldi felség hatalma és híre szerint rendkívül jeles ember (máskülönben nem is volna méltó arra, hogy fethnámét kapjon). A legmagasabb rangú címzéshez hozzátartozik a Naphoz és az éghez való hasonlítás; a címzett „fényes mint a Nap" (HörSidhaémat), „arca olyan, mint a Nap (Hörsid-liqd), „fövege a Nap" (Horsidkuláh, áftab kuldh), "égi magasságú" (falak-rifat), "égi rangú" (falak-rutbat), „egekben fészkelő" (falak-dsydn), „égi fenségű" (gardün-suküh), „éghez 137