Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

' Példák a -g- (y) megmaradására ('AFEROüi.rnak a lli/.ei vilajetIMII feljegyzett szövegeiből (i. ni.) :döyryyu 'szül' (260 : 15).

doyurur "szul (260 : 21). daylarin 'hegyeknek a' (261 : 20), stvduyum yiy'idi azt a legényt, akit szeretek (262 : 20). Vannak itt ilyen alakok is, mint öli fia' (261 : 4) ilöluri 'hegyeket (261 : 23). A karsi afsárok nyelvében megmaradt a-g(Dogıı İ AT) : dayhr hegyek (139 : 24), bayler 'kertek' (139 : 25), aylama 'nesírj' (140 : 1),/tWiV/iff 'mogyoróiénak a' (141 : 16), yiğit 'hős' (141 : 2), düğer 'belső részek' (141 : 14), söğüt 'fűz' (142 : 21). Meg kell jegyezni, hogy a g- megőrzése bizonyításunkban legfeljebb csak mint az ó oszmán libán meglevő tendencia jöhet tekintetbe. Ahogy fent mondottam, a g > 0, y változás a közép-oszmánliban történt, míg a kelet ruméliai nyelvjárás elszakadása az északkeleti anatóliaitól még az ó-oszmánli korban ment végbe. 8. Mikor a y praesens keletkezéséről volt szó, kiderült, hogy ez az alak Kelet-Anatóliáb&n is megvan és hogy a -yor és -y közötti átmeneti alakok Kelet-Anatóliában és Nyugat-Ruméliában azonosak. Nem akarom ismételni, amit erről a III. részben mondottam. Bizonyításom egy mozzanatát azonban félretettem ennek a résznek a számára. Beolvaszthattam volna ezt a yor > y fejlődésről szóló fejtegetésekbe is, de azt hiszem, hogy ennek a fejlődésnek a kérdése azzal, amit a harmadik részben mondtam róla, világosan áll előttünk és helyesebben járok el, ha a bizonyításnak ezt a részét, amely a -yor > y fejlődés és a nyugat-ruméliai —északkelet-anatóliai nyelvi kapcsolat szempontjából egyformán fontos, itt mondom el. A következőről van szó. P18AHBV (Zap. Vost. Otd. XIII, 177) elmondja, hogy a yor-praesenst Trapezuntban csak kivételesen használják s helyette először az aoristos, másodszor a yir-praesens, mely mint láttuk, a yor praescnshöl keletkezett, és harmadszor a mi y-praesensiink használatos, amely a yir- < yor-ra megy vissza. PI8AREV fejtegetései alapján két paradigmát állíthatunk fel (a másodiknál P18ABKV nem a yap- 'csinálni' igét alkalmazza, mint az elsőnél, hanem a sev- 'szeretni' igét; a két paradigmát úgy kell felfogni, mintha ugyanazzal az igével volnának alkotva ; a sev- paradigma többes első személyét PINAREV nem adja meg ; mindez a dolog lényegét nem érinti) . 1. yapa irim yapa irsi 1. yapair 2. seviirim seviysin seviy yapairuq yapairsiz yapairhr ya pair ug seviy siz seviyler 92