Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
ben i hangot ad, S ÂMÎ B EY azonban egy különleges hangot, amelyet, ni val jelöl. Erre a kérdésre még visszatérünk. Az is feltűnő, hogy S ÂMÎ B EY — szótárának abban a részében, amely az eliffel kezdődő szavakat tartalmazza, a -liq- '-ság, -ség' és -siz 'nélkül' szuffixumokat i-vel adja, később azonban eu-val: abdestsiz 'aki nem végezte el a rituális mosakodást", il(k)mrkiljiHk 'pékség' ( S ÂMÎ B EY hangjelölését nem írom át), ıımidsiz 'reménytelen', ıınıidsizlik, édebsiz 'szemtelen', édcbsizlik. erkeksiz 'férj nélküli", irkiklik 'férfiség', oeuzlik 'lényeg', oeuksiz 'árva', ocvksizlik ; csak az említett fejezet vége felé találunk ilyen alakokat, mint ellilcuk 'ötvenes', ichdjilruk 'munkás állapot', ichsiz 'munka nélküli' és ichsizlcuk, cltcftilntk követség' stb. Később mindig -Itvk és -scuz alakot ad, pl. bédjérikseuz 'ügyetlen', baljirikse uzleuk ügyetlen ség', baba-iiitleuk 'áge viril', /wut-pérestlcuk 'bálványimádás', hedleuk 'rosszaság', berkleuk 'szilárdság', basiretseuz 'belátás nélküli', bellurseuz 'kétséges', belliseuz 'ismeretlen'. Ez a fonetikai kérdés tehát élénken foglalkoztatta SÂMÎ BEYÍ. Honnan van az említett szótáraknak ez a sajátsága? Fent rámutattam, hogy C AMILLA RrzicKA-OsTOicnál megállapíthatjuk a nyugat ruméliai hatást. S ÂMÎ B EY albán származású és Albániában — úgy látszik — a nyugatruméliai török nyelvet beszélték. Hogy itt S ÂMÎ B EY nyelvének egy olyan sajátságáról van szó. mely a Bztambuli nyelv szótárába nem illik bele, bizonyítja D IBAN KÉLÉKLAN eljárása, aki S ÂMÎ B EY szótárát átdolgozta s az összes idetartozó eseteket a sztambuli kiejtés szerint átírta (fi*, helyet t i-vel). HACKI TEWFIKTŐI semmit sem tudok. Bemutatom bizonyos példákon a három szótáríró eljárását. Tőszók : RE ZI C K A - OSTOI C SÂMÎ BEY HACKI T EKTIK demir démirr demir 'vas' derin dirin ilerin 'mély' gelin guilin gel in 'ınonyeeskı »erin »irin »erin 'hűvös' izn iz( i)n izn 'engedély' — yuiyeuz — 'orrűreg' emr emr, imeur emr, emir '[Ninnies' ihır »ifır, siheur «i fi r, m i ft ir 'varázs' Példák a ragozás köréből : benim bineum benim, benim 'enyém' »enin tinew) nen in 'T i ed* bizim biıe um bizim 'mienk' »izin »izem/ »izin 'tietek' gelür yuéleur yı lir 'bevétel' — guéleundjé yel inıl'ıe 'lm jön' — elle undj i 'ót veneilik birindii bireundji birimizi 'első' 68
