Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Németh Gyula műveinek bibliográfiája. Összeállította Berta Árpád

308 292. £irmunskij, W. M.: Skazanie ob AlpamySe i bogatyrskaja skazka. [Die Sage von AlpamíiS und das Heldenmárchen.] Akad. Nauk SSSR. Institut Mirovoj Literatury im A. M. Gor'kogo. Institut Vostokovedenija. Izdatel'stvo Vostoénoj Literatury, Moskva 1960. 336 S. kl. 8°: OLZ LIX, 589 - 592 cc. (Ism.) 1965 293. Die Türken von Vidin. Sprache, Folklore, Religion. (BOH X.) Akadémiai Kiadó, Budapest. 420 1. 294. Eine Benennung für scheckige Tiere bei Türken und Ungarn: ALingu. XV, 79 - 84. 295. Das Zimmerhandwerk der Turko-Bulgaren im Spiegel der alttürkischen Lehnwörter der ungarischen Sprache: Acta Orient. Hung. XVIII, 55 - 60. 296. Ein ungarisches Lehnwort in Byzanz im 10. Jahrhundert: Beitrage zur Sprach wissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung. Wolfgang Steinitz zum 60. Geburtstag am 28. Február 1965 dargebracht. Veröffentlichungen der sprachwissenschaftlichen Kommission der DAdW, Nr. 5. Berlin. 291-294. 297. Egy magyar jövevényszó Bizáncban a X. században: Nyr. LXXXIX, 231-234. 298. Linguistics: Science in Hungary. Edited by Tibor Erdey-Grúz and Imre Trencsényi-Waldapfel. Budapest. 179-197. 299. Kereit, Kérey, Giray: UAJb. XXXVI, 360 - 365. 300. Laude-Cirtautas, ilse: Der Gebrauch der Farbebezeichnungen in den Türkdialekten. Wiesbaden: Harrassowitz 1961. 137 S. gr. 8° = Ural-altaische Bibliothek, hrsg. v. O. Pritsak, X: OLZ LX, 62 - 64 cc. (Ism.) 1966 301. Turkish Reader for Beginners. English Translation of the German original by T. Halasi-Kun, Ph. D. [Publications in Near and Middle East Studies Columbia University. Series B. II.] Mouton and Co. The Hague-Paris. 711. 302. Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren: ALingu. XVI, 1-21. 303. A baskír földi magyar őshazáról: Élet és Tudomány XXI, 596 - 599. 304. Az "életvessző" egy vidini török mesében: Ethn. LXXVII, 337 - 342. 305. Magyar törzsnevek a baskíroknál: NyK LXVIII, 35 - 50. 306. Proishoídenie russkogo slova «karandaS»: Tjurkologiéeskij sbomik (K íestidesjatiletiju Andreja Nikolaeviifa Kononova), Moskva. 105 -114.