Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Balassa Bálint és a török költészet: Magyar századok. Irodalmi műveltségűnk történetéhez (Budapest, 1948), 80-100.

Mindkét idézett vers a régi 8 szótagos sorokból áll. E versforma neve mürábba' 'négysoros', többféle változata van. (M. Nádzí, Istiláhát-i ádábíjá, 186; Gibb, A History of Ottoman Poetry, I, 91.)' Nincs benne semmi kétség, hogy Divínyi verse alakilag e török költeményfajtát képviseli, esetleg egyenesen törökből való fordítás. Vájjon valóban Balassa írta-e? Lehetséges. A Divínyi név nem beszél világosan, de megjegyezhetjük, hogy a török költő gyakran választ magának eredeti nevétől eltérő költői nevet s Balassa nagyon jól választhatta a Divínyi nevet. Hasonló költői neveket találunk a régi török lantos költőknél is, ilyenek pl. tlsküdârî, 'Szkutarii' Bag. dâdî 'Bagdadi'. Egyébként a kérdést talán stíluskritikai alapon lehetne eldönteni. A vers egészében nem vall Balassára; ha az ő műve, mindenesetre fiatalkori alkotás. I Vö. Fekete Lajos: Budapest a törökkorban, VIII. fejezet: Mohamedán vallási és szellemi élet, különösen 283—285. és 299. 1. 7 Nem tudom jobban fordítani a török saz şairi kifejezést, mint így: 'lantos költő', de a saz csak általában 'húros hangszert' jelent. 5 J. Deny, Chansons des janissaires turcs d'Alger (Mél. René Basset), 9, 143. * Meghagyom a szokásos átírást, bár ez nem a XVII. századi, hanem a modern kiejtést tükrözteti. 6 Az ellene emelt törökösség vádja e mellett szól. Vö. Eckhardt Sándor: Balassi Bálint, 117—122. " Balassa török feljegyzéseit mint török nyelvemlékeket, külön dolgozatban szándékozom tárgyalni. 7 A török szövegekben több átirási rendszert használok, de ez elkerülhetetlen. Balassa török szövegeit adom az ő átírásában, azután fonétikus rekonstrukcióban. Ahol szükséges, az arab betűkkel írt régi szöveget vagy szót betű szerint átírom. Üjabb török müvekből vett szövegeknél meg kellett hagynom a mai latinbetűs török írás átírási módját. Néhány helyen, egy-egy régebbi szerző (pl. Kunos) művéből vett idézetnél, egyéni átírásmódot is látunk. A török neveket sokszor magyarosan írom. 8 L. Eckhardt Sándor, B. B. irodalmi mintái, 60. 1. 9 Gragger Róbert (Literaturdenkmáler aus Ungarns Türkenzeit, 27. 1.) máskép értelmezi e versszakot: „Meines Tages [meiner Sonne!] Glanz ging auf, die schwarze Farbe der Augenbrauen [ist! —• e helyett Graggernél vonás], meiner beiden Augen leuchtendes Licht, lebe, lebe, meines Lebens Hoffnung". 1

0 Meg kell még jegyeznem, hogy a hatodik versszak első szava: érted a. m. 'teéretted'. A vers első két sora így hangzik: Érted, hogy elmentél — és elfelejtettél — engem szegény árvádat, , Ily reménytelenül — szép személyed nélkül — ne hagyd veszni szolgádat. Tehát: ne hagyd veszni szolgádat éretted. Gragger Róbert (i. m. 28) így fordítja az első sort: „Wisse, dass du fortgehst und mich verlassen hast, mich deine arme Waise". A sort nem lehet így értelmezni. I

I Az u kötőszóról ír Deny: Grammaire de la langue turque, 959. §. 1

1 Gragger tévesen nevezi az első költeményt, a madzari türk i-t egyszer „Gasel"-nek, máskor „türkisch-ungarisohes Gasel"-nek. (I. rn. 29. 1.). 1

5 Gragger átírásában (i. m. 128) a negyedik versszak második sora „vagj lej an vagj men'ecke led'en"; helyesen: „vagj ljan vagj men'ecke led'en". IOO 23