Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - A szovjet turkológia: MTA I. Oszt. Közi. IV (1953), 105-116

116 újabb, kisebb emlékeket fedeztek fel és adtak ki, megemlítendök a kitűnő mongolista, B. Ja. Vlsgyimireov magyarázatai az emlékek egyes szavairól és kifejezéseiről, A. N. Bernstam művei és cikkei, főleg Szocialno-ekonomicsefzkij sztroj orchono-jenyiszejszkich tjurok VI — VIII vekov (1946) e. munkája. Egyéb fontos művek is jelentek meg a régi törökség kutatásának területén, így 1932-l>en Kokovcov műve a kazár történet héber forrásairól, 1941-ben Gordlevszkijé a kisázsiai szeldzsukokról. Ami mármost a nyelvtörténeti kutatást illeti, erre egészen a sztálini cikkek megjelenéséig bénítólag hatott a marrizmus. Voltak a Szovjetunióban kiváló tehetségű török nyelvtörténészek, akik részijén dolgoztak is, de ezeket a marrizmus félretolta, megfélemlítette. Viszont a marrizmus a téves irányzatoknak nem ahhoz a fajtájához tartozott, amely bizonyos tisztitó eljárás után hasznavehető eredményeket produkál. A marrizmus alapjában elhibázott, fantasztikus elmélet volt. mely a nyelvtörténeti kutatás legvilágosabb elveinek a helyességét sem ismerte el. Ilyen körülmények között a szovjet turkológia nyelvtörténeti kutatásainak értékes eredményét csak részletekre vonatkozó — igaz, hogy meglehetős számú — cikkek teszik. Nagyobb, esetleg elvileg is jelentős monográfia nem jelent meg. Itt azonban, miután Sztálin nyelvtudományi cikkei a nyelvészeti kutatást a marrizmus zsákutcájából kivezették, — úgy látszik — hamarosan lényeges változás lesz. N. K. Dmitriev akadémikus vezetése alatt elkészült a török nyelvek összehasonlitó nyelvtana. Baskír nyelvtudósok megírták a baskír nyelv összehasonlitó nyelvtanát. Türkmeniában dolgoznak a türkmen és orosz, Bakuban az azerbajdzsáni és orosz összehasonlitó nyelvtanon. Számos munkálat van folyamatban az egyes török nyelvekalapszókincsének, grammatikai szerkezetének és nyelvjárásainak kutatása területén. (Izv. Ak. Nauk SzSzSzR, Otgy. Lit. i Jaz. X, 5 : 509.) Feszült érdeklődéssel várjuk e kiadványok megjelenését. A magyar tudomány a régebbi időben is tisztában volt az orosz turkológia jelentőségével. Budenz, Munkácsi úgy olvasták az orosz turkológiai irodalmat, mint a magyart vagy a németet, Vámbérynak, tíombocznak szintén meglehetős orosz nyelvismerete volt s turkológiai munkásságuk sikerét mindnyá. jan jelentős mértékben az orosz szakirodalomnak köszönhetik. Az ő hagyományukat folytatjuk most, a sokkal gazdagabb anyag, n sokkal kedvezőbb lehetőségek korában. ->fi/t