Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Gróf Teleki Pál: Körösi Csorna Archívum 111(1940), I-VIII

V

I

II Ezekben az idézetekben tulajdonképpen benne vannak Teleki Pál közéleti és tudományos programmjának legfőbb elvi alapjai. A világháború alatt a Turáni Társaság fontos szerephez jutott; a Balkánnal és Törökországgal való kapcsolataink szükségessé tették, hogy ezekhez a területekhez kulturálisan is erősebben kapcsolódjunk. Ebben az időben gróf Széchenyi Bélát választotta elnökévé a Turáni Társaság, elnökségében képviselve volt a közoktatásügyi, a kereskedelmi és a földmívelésügyi minisztérium is. Pékár Gyula volt az elnökhelyettes, mig gróf Bánffy Miklós és gróf Teleki Pál mint alelnökök szerepeltek. Jellemző még a Turáni Társaság akkori fontos szerepére az is. hogy a társaságban Thallóczy Lajost, ki akkoriban egyike volt a monarchia keleti politikája legfontosabb tényezőinek, mint társelnököt látjuk. A társaság természetesen erősen átalakult: tulajdonképpen címét is megváltoztatta, a Magyar Keleti Kultúrközpont nevet vette fel s e név után csak zárójelben szerepelt a Turáni Társaság név. Feladata ebben az időben elsősorban balkáni és keleti ifjak nevelése volt : 1916—17-ben Magyarországon 186 török diák tanult, ez a szám később még emelkedett is, és ezenkívül meglehetős számmal voltak még Magyarországon bosnyák, bolgár, montenegrói és albán diákok is. Ennek a nevelő akciónak a megszervezése és az elhozott diákok gondozása igen nagy feladat volt. és ezt a feladatot a Turáni Társaság eredményesen végezte. Teleki Pál élénk részt vett a munkában, 1917 tavaszán gróf Bánffy Miklóssal együtt Bolgáriában is járt, hogy bolgár diákoknak Magyarországon való neveltetését előkészítse. A Turáni Társaság nem Teleki Pál elgondolásai alapján létesült, ö Magyarország keleti kapcsolatainak kiépítésében tulajdonképpen más úton szeretett volna járni s ennek kifejezést is adott azokban a memorandumokban, melyeket a világháború alatt erre vonatkozólag kiadott. Az egyiket Cholnoky Jenővel együtt írta, illetőleg adta ki a Földrajzi Közlemények 1916-i kötetében ; ebben azt javasolja, hogy a Magyar Földrajzi Társaság állítson fel egy Keleti Bizottságot. A másik memorandumot az Akadémia Balkáni, illetőleg Keleti Bizottságéban terjesztette elő, melynek legfontosabb tisztét töltötte be, t. i. előadója volt. Az akadémiai előterjesztés arról szól, hogy állítson fel a kormány egy nagyszabású Balkáni és Előázsiai Földrajzi Intéze269