Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Balassa Bálint és a török költészet: Magyar századok. Irodalmi műveltségűnk történetéhez (Budapest, 1948), 80-100.
relmest, ne halmozz vért vérre; Balassánál: inkább ölj meg, semhogy más ölébe dűlve halmozd a bűnt.) Balassa mintha megértené a török költészet lényegét: játszik a motívumokkal. Az én rekonstrukciómban feltűnik a ráqub alak. A 'vetélytárs' rendes neve a törökben raqib, de előfordul a ráqib alak is (így pl Kúnosnál, Ada-kálei török népdalok, 62 : 9). Hogy valóban a raqib alak szerepel itt, bizonyítja a második szótag u-ja is (ráqub), amely a /«'il-alakokban a törökben gyakran jelentkezik (nevekben: Rágub < Rágib, Námuq < Námiq, g'ávur < k'âfir, ndzur 'felügyelő, defterdár' <Lnazir, magyar emlékekben nagyon sokszor Nazur bék). A dü$ár[%onoz alakot düsürsönöz-re javítom. Komoly nehézségek merülnek fel a török vers negyedik sorának magyarázatánál. Aligha helyesen van hagyományozva, metrikai szempontból is bajok vannak vele; 17 szótag, holott legfeljebb 16mak kellene lennie. Ki kell hagyni egy szótagot. Azt hiszem, a [$un szótagot kell kihagyni, mint ezt már rekonstrukciómban bemutattam. Érdekes hiba ennek a f$unnek a betoldása, — már amennyiben rekonstrukcióm helyes. Hogyan keletkezett ez a hiba? Talán úgy, hogy a törökül tudó leíró — Balassa — emlékezetből írta le a verset és a szövegre nem emlékezett pontosan. Leírja: saqin-ki san-sün 'óvakodj, hogy vagy'. Nem jó — gondolja, kijavítja: saqin-ki san ol 'óvakodj, hogy légy', de a sün-t elfelejti kihúzni. Megjegyzem, hogy a török nyelvhasználat szerint az olma tiltó alakot kellett volna írnia: saqin-ki olma 'vigyázz, hogy ne légy', amint a saqin-tól függő másik állítmány, az ajlámá, illetőleg dîvân ajlöma 'szolgálatot ne tégy' szabályosan, tiltó alakban van. A legegyszerűbb volna arra gondolni, hogy a két ol közül az egyik dittográfia következménye, de ezzel a feltevéssel nem jutunk előbbre. Szilády átírja a sort betű szerint, de értelem nélkül. Dézsi kiadásában a sor a következőkép van javítva és értelmezve: szakin ki szen ol vaht kollári díván ejleme 'Te vigyázz, akkor már karjaidat kulcsolva ne állj előttem [így]'. Az első sor ı indulatszavát 1. pl. Dehhánínál (Köprülüzáde, Eski şairlerimiz divan edebiyatı antolojisi, 22), vagy a magyar-török gazelben (Literaturdenkmáler aus Ungarns Türkenzeit, 128—29). Az olvahtj = ol va/ti 'az időben, akkor' hibátlan alak, igazolhatom Caferoğlu kisázsiai feljegyzéseiből: o va/di 'akkor' (DIAT I 21 : 3, 20; 47 : 5). V. Van még egy költemény, amelyre vonatkozólag az a vélemény merült fel, hogy Balassa fordította törökből. Ez a „Divínyi Mehmed" verse. Ez a török, illetőleg arab betűkkel irt magyar nyelvű költemény egy bécsi vegyes kéziratban van, több mint száz éve ismeretes, Gévay fedezte fel, és Gévay közlése alapján Luczenbacher adta ki a 20 87