Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése: Erdélyi Tudományos Füzetek 149. Kolozsvár, 1943, 3-15
VIII u szegényebb diákok ingyen kaptak. Ezt a kollégium maga sütötte. Hat-hétszáz tanulója volt ebben az időben az enyedi kollégiumnak és hét tanára. A foiskola elsősorban teológiai irányú volt, de jogot és más világi tudományokat is tanítottak benne. A tudományok mellettaz ének, a zene és a játék is jelentős helyet foglalt el a tanulók életében. 5 Csorna Enyeden eleinte szolgadiák volt. A szolgadiákok a fiatalabb -szegény tanulók közül kerültek ki, s végzett munkájuk fejében fel mentést kaptak a díjak fizetése alól. A szolgarendszer az enyedi kollégium internátusi szervezetének egyik legjellemzőbb sajátsága volt, mely csak az újabb időkben szűnt meg. A szolgadiákok egy részének teendője volt a tantermek, szobák, folyosók és lépcsők takarítása, a fűtés, a lámpák gondozása, a vízhordás, a kollégium udvarának és a kollégium melletti utca-részeknek tisztántartása. Ehhez járult az éjjeli őrködés, melyre a szolgafőnök annyi szolgát nevezett ki, amennyi szükséges volt. A szolgáknak egy másik fajtája volt a principista szolga, kik a fejedelmi alapítványokat élvező teológusok körül végezték a szolgai teendőket, napi két cipóért. Csorna magánszolga volt, Viski Sándor és Viski Elek nevű jómódú tanulók mellett. 6 Diákkorára vonatkozólag meglehetős számú feljegyzésünk van. E visszaemlékezések szerint, amelyekkel a későbbi, idegenektől származó jellemzések is megegyeznek, Csorna kivételesen kellemes természetű ember volt, aki nem bántott soha senkit. Tanítói és tanulótársai egyformán szerették; egyidőben a seniori tisztet is ö töltötte be. Feljegyezték komolyságát, azt, hogy nem táncolt, nem mulatott, pedig amint az iskola régi törvényei mutatják, a kollégiumi diákság körében igen zabolátlan, víg élet folyt. Arról is beszélnek ezek a feljegyzések, hogy edzett volt, gondot fordított a testgyakorlásra és rendesen a padlón hált. Takarékossága is közismert volt már ekkoriban. ÚJFALVI SÁNDOR arról is beszél, hogy a kollégiumból ötezer forinttal távozott, ezt azonban nem igen lehet elhinni. Ügy látszik, tehetségéről is pontos képe volt tanárainak és tanulótársainak. HEGEDŰS SÁMUEL azt jegyezte fel róla, hogy teljességgel nem volt lángelméjű, de annál nagyobb volt szorgalma. Ebből tévedés volna azt következtetni, hogy nem tehetsége, hanem elsősorban szorgalma tette naggyá. Éles ész nélkül nem lett volna képes elvégezni azt a rendkívül nehéz filológiai feladatot, amelyet elvégzett. Hegedűs Sámuel feljegyzését különben is helyesbíti tanulótársának, Ujfalvinak az adata, amely szerint Csorna emlékező tehetsége kiváló volt, első volt kilencven tanuló közül, de mindehhez Újfalvi is hozzáteszi — és ez magyarázza tulajdonképpen Hegedűs Sámuel feljegyzését —, hogy „de sebes feltaláló eszű nem volt". 5 P. SZATHMÁKY KÁROLY; ,4 Bethlen-föt anoda története. Nagyenyed, 1868. 174—7. — MUSNAI LÁSZLÓ: i. U. — VÁRÓ FERENC; Bethlen (hibor kollégiuma Nagyenyed, 190."! « ÚJFALVI: I. tu. 101) ÚS MUSNAI: i. h. .1 Bethlen-kollégium legújabb története. Nagyenyed, 1896. 50. 256