Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

VIII Csornának az ujgurok földje, az ujgur tanulmányok utáni vágyódása örökre vágy maradt. Ifjú korában azt olvasta, azt tanulta, hogy az ujgurok a magyarok ősei. Ide indult ő, az ujgurok földjére. De ide akkoriban nem lehetett eljutni s midőn ez bizonyossá vált előtte, épp akkor találkozott Moorcroft angol utazóval, ki őt a tibeti nyelv és irodalom tanulmányozására buzdította s pénzzel is ellátta. Csorna kétségtelenül ismerte Isaac Jacob Schmidtnek előbb ismertetett véleményét, hogy az ujgurok a tibetiekhez tartoznak. A tibetivel való foglalkozás tehát a magyar őstörténet szempontjából nem látszhatott előtte érdektelennek. S mint vérbeli tudós, nem innen-onnan felszedett adatokkal akart dolgozni, hanem teljes erejével neki vágott a tibeti filológia akkor még egészen irtatlan őserdejének, melyben eszközöket teremtett a kutatásra, utakat csinált, áttekintést nyújtott, mások számára lehetővé téve a további munkát. Körösi Csorna Sándor tudományos koncepciója tehát világos és egységes. Korai halála megakadályozta abban, hogy tervét egészében megvalósítsa. Ha eljut az ujgurok földjére, akkor sem találta volna meg a magyarok őshazáját, de kétségtelenül nagy szolgálatokat tett volna a tudománynak. Ha Jugriába, Nyugat-Szibériába megy Csorna, i 11 megtalálja, mint ahogyan pár évtized múlva Reguly Antal meg is találta, a magyarok őshazáját, a magyar nyelv legközelebbi rokonait. De nincs benne semmi sajnálni való, hogy Csorna nem Jugriába ment. ö más úton próbálkozott, ott is talált még meg nem nyitott területeket s ezek feltárásáért örökre hálás neki a tudomány. Igazságtalan és a lényeget figyelmen kívül hagyja Vámbéry ítélete, ki azt írta Csornáról, hogy éretlen filológiai nézeteknek lett áldozata.

1 Téves ez az ítélet, mert arról, aki hihetetlen munkával és rendkívüli filológiai képességekkel egy új területtel gazdagította a tudományt, arról nem lehet mint áldozatról beszélni s azt sem lehet mondani, hogy éretlen nézet alapján indult el Csorna, mert azt a nézetet akkor itthon többek között egy Pray György, külföldön hozzá méltó kiváló tudósok, mint Deguignes, Fischer, Schlőzer, Thunmann képviselték. 1 Duka Tivadar, Körösi Csorna Sándor dolgozatai. 149. 253