Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

VIII meg tehát magunknak, hogy 1818-bari, tehát abban az évben, mikor Csorna Németországból visszatért, az ujgurok — ha téves alapon is — kapcsolatba kerültek a tibetiekkel. Klaproth dolgozata, melynek az imént három kiadásáról emlékeztem meg. Csorna németországi tartózkodása után még kétszer megjelent. Először 1822-ben, Klaprothnak „Verzeichniss der chinesichen und mandschuischen Bücher der Königl. Bibliothek zu Berlin" c. művében, azután Párizsban, 1823-ban :„Abhandlung über die Sprache und Schrift der Uiguren nebst einem Wörterverzeichniss und andern uigurischen Sprachproben aus dem kaiserlichen Obersetzungshofe zu Peking."

1 A vita Schmidttel tovább folyt, de mint a legtöbb vita, el volt már döntve az első lépésnél, t. i. Klaproth dolgozatával. Klaproth különben 1826-ban „Tableaux historiques de l'Asie" c. művében újra nagyszerű képet rajzolt az ujgurokról, különös tekintettel műveltségükre. Klaproth-hoz csatlakozott Abel-Rémusat is „Recherches sur les langues tartares" c. 1820-ban, Párizsban megjelent munkájában. Schmidt „Forschungen im Gebiete der álteren religiösen, politischen und Iiterarischen Bildungsgeschichte der Völker Mittel-Asiens, vorzüglich der Mongolén und Tibeter (Pbg. 1824)" c. művében válaszolt Klaprothnak és Rémusatnak (75 skk.). Erre Klaproth „Observations critiques sur les Recherches relatives â lfıistoire politique et religieuse de l'intérieur de l'Asie, publiées par M. J.—

J. Schmidt, â St. Pétersbourg" c cikkében felelt (1. Mém. rel. â l'Asie. II. (1826). 301—410), ismételve, amit már mondott a kérdésről, de sok új bizonyítékot is hozva lel. Vö. még Klaproth, Tableaux historiques de l'Asie 121—22, j. (1824). Lassanként elcsendesült a vita s utána kevesebb szó esett a tudományos irodalomban az ujgurokról. Csorna 1819 végén elindult ázsiai útjára s meghalt 42-ben anélkül, hogy az ujgurok földjére eljutott volna, vagy hogy egyáltalában többet tudott volna az ujgurokról, mint 1818-ban, mikor Göttingából hazajött. Kövessük tovább az ujgur kutatások fejlődését, hogy lássuk, mi volt az, ami után Csoma annyira vágyott. 1 Valér— Jülg. Litteratur der Grammatiken (1847), 419—20. E kiadásokat nem láttam. 245