Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

10 Darjilingben, a halála előtti napokban. „Hosszú és fáradalmas kutatásainak végcélját illetőleg — írja Campbell — minden reménye abban összpontosult, ha a jugarok országát felfedezi. Ugy gondolta, hogy ezt az országot Laszától és Cham tartományától északkeletre, Kína nyugati határain fogja meglelni. 14

1 Ha Campbellnek ezzel az adatával összevetjük azt. hogy a jögurok a Csorna által megjelölt területen, Lasszától és Cham tartományától északkeletre, Kína nyugati határain laknak, nem kételkedhetünk abban, hogy Csorna ebben az időben valóban a jögurokhoz szeretett volna eljutni. Körösi Csorna Sándor tudományos érdeklődésében tehát kétségtelenül rendkívüli szerepet játszottak az ujgurok. Mielőtt tovább mennénk, szóljunk néhány szót az ujgurokról. Az ujgur középázsiai török nép, niely ezen a néven a VII. század kezdete óta szerepel. Nyelvileg a türkökhöz. a törökség névadóihoz állnak legközelebb, óseik kír.ai feljegyzések szerint a Góbi sivatagtól délre laktak fs a IV. század végén költöztek északra, a Bajkál tótól délre eső területre. a Szelenga vidékére. Egy időben a türkök fennhatósága alá tartoztak, de a VII. század elején felszabadulnak. 630-ban Kínának hódolnak, mellyel hol barátságos, hol kevésbbé barátságos viszonyban vannak. 745-ben megdöntötték a türkök birodalmát s úgy látszik ekkoriban erősödtek meg Keleti Turkesztánban; viszont 840-ben az ő birodalmukat tették tönkre a kirgizek. Az ujgurok szétszóródtak, délibb területekre költöztek. Talán ekkoriban lett Keleti Turkesztán az ujgurok legfontosabb területe. Ezen a földön — az északkeleten lakó tokhárokat leszámítva — régi iráni lakosság és iráni kultúra virágzott, melynek kínai és indiai elemei is voltak. A lakosok főleg föidmíveléssel, iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Az ujgurok átvették a keletturkesztáni műveltséget s a középázsiai művelődéstörténet egyik legfontosabb tényezőjévé váltak. Országukban több vallás élt. Legtöbben voltak a buddhizmus hívei. — a buddhizmus Keleti Turkesztánban még a Kr. u. századokban elterjedt. Sok manichaeus is volt az ujgurok között; Bügü kánjujgur fejedelem 1 Duka Tivadar. Körösi Csoma Sándor dolgozatai, 143. 238