Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Akadémiánk és a keleti filológia: Budapesti Szemle CCXI (1928), 80-95

84 ahol — ha nem egészen kifogástalan módszerrel és nem egészen kifogástalan anyag alapján is — egy tiidományszerető ember eddig meg nem oldott problémák megoldásán fáradozik. Ebben az irányban halad már Kállay Ferencnek és Jerney Jánosnak több cikke a Tudománytárbnn és az Évkönyvekben. Kállay A keleti nyelvek magyar történeti fan tosságá-r 61 ír a Tudománytár 1840-i folyamában s az Akadémiai Értesítőben 1851—52-ben több cikket ír a kazárokról s a kazármagyar viszonyról. Kállay és Jerney még nem mozognak biztos tudományos alapon, de néhol már közel járnak az igazsághoz, nyomatékosan mutatnak rá egy-egy fontos szempontra, sőt megesik, hogy maradandó értékű kutatást végeznek. Különösen jelentős Jerneynek a besenyőkről szóló tanulmánya az Évkönyvek V. kötetében.Hogy az Akadémiában kezdettől fogva megvolt a magyar keletkutatás helyes irányba való terelésének hajlama és képessége, azt bizonyítja egy 1835-i pályatétel, mely a következőkép hangzik : «Minő neveket tulajdonítottak a régi történetírók a magyar nemzetnek? Melyik történetíróban találtatik legrégiebb nyoma mindegyik nevezetnek? Vagyon-e elegendő okunk elhinni, hogy bölcs Leó görög császár előtt a magyarok törököknek nem neveztettek? Meddig megyen föl a régiségben a török nemzet története és elneveztetéee ?» (Ttár, V. 260.) Egyelőre azonban haladást nem látunk, bár akadémikusaink soraiban akadnak, kik a keleti filológiát képviselik. 1840-től fogva tagja az Akadémiának Ballagi Mór, többek közt a hél>er nyelv és a Biblia kiváló ismerője. A magyar keletkutatás fellendítése Hunfalvv Pál akadémiai főkönyvtárnok (1851-től), illetve Reguly Antal nevéhez fűződik. Reguly 1839-ben ér Finnországija, 1843-ban lesz tagja az Akadémiának s 1849-ben egyebekkel együtt vogul, osztják, és csuvas közléseket hoz —az Akadémiától a körülményekhez mérten támogatott — oroszországi tanulmányútjáról. Ezek az ő betegeskedése és korai halála (1858) miatt egyelőre ki199