Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Az újjászületett Törökország: Magyar Szemle XIX (1933), 328-333

322 ellenkezőleg: exportra számítanak a törökök. Tíz évvel ezelőtt egy évben 400.000 kiló gyapjú szövöttárut állítottak elő, legutóbb 1,700.000 kilót. A pamut szövöttáruk előállításának emelkedése ugyanezen időben — 3 millió kilóról 10 millió kilóra — 7 millió kiló. Feleslegessé kezd válni a selyemáruk behozatala, mely pedig régebben igen jelentős volt; a termelés emelkedése itt körülbelül tízszeres. Lisztkészletének jó részét eddig külföldről fedezte Törökország, ma kivitele van lisztből. Ilyenféle haladás van a bőráruk, cement, szappan s más iparcikkek előállításában is. A földművelés fejlesztésére a kormány kedvező feltételek mellett gépeket ad a termelőknek, magvakat oszt ki közöttük s pénzügyi téren segíti őket; különös gondot fordít a mezőgazdasági gépipar fejlesztésére. Sajátságos módon még a bankbetétek is növekedtek Törökországban. 1920-ban a betétek összege 1 millió török font volt, 1924-ben 6 millió, 1928-ban 22 millió, 1932-ben 40 millió. (Egy török font ma két és fél svájci frank.) Erős küzdelem folyik a betegségek ellen, melyek közül Törökországban valóságos nemzeti veszedelem a malária, de sokat pusztít a vérbaj, tüdővész s meglehetősen elterjedt a trachoma. Tíz évvel ezelőtt 620 orvos és gyógyszerész működött az országban, ma 1300 működik. A kórházi ágyak száma ebben az időben kétszeresére emelkedett : hétezerről tizennégyezerre. A török nemzeti öntudatot minden módon emelni igyekszik a Gázi pasa s ezt elsősorban a történeti kutatás és a történeti oktatás reformjával óhajtja elérni. Az ő kezdeményezésére a török történettudósok ma azt bizonyítgatják, hogy a törökségnek rendkívül fontos szerepe volt az emberi műveltség kifejlesztésében. Visszamennek Kr. e. tízezer, sőt több esztendővel s bizonyítják, hogy a törökség működése kulturális tekintetben e régi időkben alapvető volt. „A törökök KözépÁzsiából szétszóródva, azokon a helyeken, ahova mentek, megindították az első műveltséget és Így lerakták Ázsiában a kínai és az indus, Kis-Ázsiában a hettita, Mezopotámiában a sumir és elámi és végül az egyiptomi, földközitengeri és római műveltség alapjait." Ebben a szellemben művelik és tanítják ma az ókori történetet Törökországban. A középkori és újkori történetben kevésbbé gyökeres a változás a tények megállapításában, de meglehetősen nagy a tények interpretálásában. E nagy változások központja, hordozója a Gázi pasa emberfeletti akaratereje, nemzete nagyságában és jövőjében való törhetetlen meggyőződése. Korlátlan hatalmának alapja az az óriási tette, hogy Törökországot a sír széléről visszarántotta. A sévresi béke Törökország jó részét elvette s valószínűleg azzal a hátsó gondolattal készült, hogy az Észak-Kisázsiában megmaradó, életképtelen kis Törökország is hamarosan felosztásra kerül. A párizskörnyéki békeszerződések képtelen voltát semmi sem bizonyítja annyira, mint a sévresi béke. Ki hiszi ma azt, hogy ez a Gázi Musztafa Kcmál pasa által visszadobott „békeokmány" valóban alkalmazható, jogos és észszerű lett volna! 182