Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Két török szó a Szabács Viadalában: Magyar Nyelv LII (1956), 307-310

322 ránk, — müncheni, illetőleg augsburgi emlékek papírjain. Szabács bevétele pedig 1476-ban történt. Török irodalmi tanulmányaimból tudom, hogy egy kézirat korát bámulatosan meg lehet határozni a vízjelek alapján. A hamisító keríthetett volna talán Mátyás korabeli papírt, de hogy épj>en olyan papirt kerítsen, amelyiket a Szabács ostroma előtti években gyártottak, ahhoz egészen valószínűtlen szerencséjének kellett volna lennie. * Mivel a Szabács Viadalának erős turkológiai vonatkozásai vannak, lqgyeii szabad nekem most erről az oldalról adalékkal szolgálni az emlék hitelességéhez. Arról a helyről van szó, ahol a szerző az ifjú török Hamzáról beszél (95. s következő sorok). Hamza kiszökik a várból, a királyhoz jut. és megmondja neki, honnan lehetne különös sikerrel veretni a várat. Itt a 105—108. vers igy hangzik (ZOLNAI GYULA, Nyelvemlékeink. 1894. átírása): Jóllehet affelől volt sok kötés (kuiez). De azért ingyen méndén, méndén vetez — Mént arról immár török nép beszéli — Löt t nékik méndén vetez nagy veszély. Mi a kuiez és mi a vetez f A kuiez alak kötés olvasata nincs kellőképp megokolva. Az s a Szabács Viadalában voltaképpen csak egyszer van z-vel jelezve, a jelczirl = jelesül szóban, ezt )>edig hibának is gondolhatjuk. Vesszőfonadékból, cölöpökből és földből készített harcgátat jelentene a kötés, ami megint csak kigondolt magyarázat [THALY: Száz. VI (1872.), 19]. HORVÁTH JÁNOS is megfejtetlennek tartja a kuiez1 (i. h. 426. 1.). A vetez1 THALY a vitéz szóval azonosítja (uo.), de ezt sem lehet elfogadni- sem az olvasat nem megfelelő, sem a vitéz jelentése r.em illik ide. Más úton keresi a két szó magyarázatát SZILÁDY, aki török szót sejt a kutez-ben is, a vetez-ben is (RMKT. I, 297 — 8). A kütez1 a török kütük 'fatörzs, göcs' szóval egyezteti, a veiez-t pedig a török veted 'karó, cölöp' szóval. Az első szó egyeztetése nem jó. A másodikét SZILÁDY eltalálta, de míg a z és d viszonyát nem tisztázzuk, addig ez az egyeztetés is nélkülözi a kellő alapot? Először is kiemelem ezt a sort: „Mént arról immár török .lép beszéli." Itt török szókat kereshetünk, a szerző azt akarja mondani: ..mint ahogy ezt a törökök beszélik, mint ahogy ezt a törökök mondják." Az immár inkább csak verstöltelék. Ami mármost a kuiez1 illeti, ezt kötez-iwk olvasom, és így fordítom: 'árok, verem, csapda'. A szó ma Kisázsiában él. a nagyobbik török tájszótár, a Söz Derleme Dergisi közli. Ez a szótár nagyon jó; régi török szövegek olvasásánál sokszor kisegít bennünket. 1941-ben megjelent II. kötetében, a 983. lapon ezt az Eszki-sehirből való adatot találjuk: kötez 'meredek hely, ahonnan nem lehet kijönni' ('çıkılmıyan sarp ver'), pl. hırsızlar koyunları götürmemişler, kötezde bırakmışlar 'a tolvajok nem vitték el a juhokat, „kötezben" hagyták'; van kötezle- ige és köteze düşürmek kifejezés is Eszki-sehirbcn, '„kötezbe" tenni, ..kötezbe ejteni'" értelemmel. A másik török szónak, a w/rz-nek SziLÁUY-féle egyeztetése mint mondottam — lényegében helyes. A török veted 'karó' szó ez. mely arab eredetű. De hogy kerül a szóvégi d helyébe a ; ' Ezt meg kell — és meg is lehet — magyarázni. 167