Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Balassa Bálint és a török költészet: Magyar századok. Irodalmi műveltségűnk történetéhez (Budapest, 1948), 80-100.

kezdet van itt előttünk. (Vő. még Balassánál az Aenigma-ban: „Minap én úton jártomban".) A versben két szép leány kéri a költőt, mondja meg, melyikük szebb s ő a kisebbiket választja. A vers egyes sorai azt mutatják, hogy nemcsak a kezdő sor fordítás törökből, hanem az egész vers. Ilyen sorok: „Két-két narancs kebletekbe, — Mellyinkért [melyikünkért] adnád több pénzed?, — Szemölcsöt visel mellén az: Aki legszebb, kisebbik az". A versmérték is — mint az első sor világosan mutatja — török mérték, a fent említett nyolcas utánzása. Mindezek alapján úgy látom, hogy ez a vers egy török lantos költő versének fordítása. II. Hasonló dolgokat mondhatunk a XXXJX. versről. Felírása: „Hogy Iuliára talala igj költene nekj: A; Téorők Gürekme? de waj jen^ur Notajara". Az első két sor: „Ez világ sem köll már nekem — Nálad nélkül szép szerelmem". Hogy a török feljegyzés itt is az első magyar sor eredetije, nem olyan világos, mint az előző esetben. Itt erős szövegromlást kell feltennünk. Mégis azt hiszem, hogy régi feltevésem,

8 mely szerint a török gűrckme t, de way ^en^ur: gárakmaz dün ja sansüz 'nem kell a világ tenélküled' formában értelmezendő, nem helytelen. Szilády (64., 289. 1.) szerint a török feljegyzés gűrekmez dewajszenz ur-nak olvasandó és értelme 'szívünk erős vágyódása'. Az első szónál tehát a jüragümüz 'szívünk' szóra gondol, de hogy a dewajszenz ur hogyan jelenti azt, hogy 'erős vágyódása', az egészen homályos előttem és Szilády erre vonatkozólag semmiféle felvilágosítást nem ad. Hogy hogyan jött létre ez a hibás feljegyzés, mely semmiképpen sem egyeztethető össze a lefordított versek (1. itt, IV. rész) pontos feljegyzési módjával, azt nem tudom. Régebben arra gondoltam, hogy egy arab írással írt török szöveg hibás átírásával van dolgunk. A jenyur, olv. sansüz alak különösen e mellett szólna; ha a török jj— sansüz szó utolsó (jobbról balra!) betűjéről elhagyjuk a pontot, sansür, sansür alakot kapunk (az arab írásban: J = z, J — r). Nehezebb a de waj = dünjá 'ez a világ' esete. Ezt a szót az arab írás UJ dnjö-nak írja, de kevéssé iskolázott emberek írták Cdü(v)njá-nak is. Az utóbbi arabbetűs szóalak két első betűje olvasható dar-nek s így a waj lo-je meg volna magyarázva, de a -nja-nak aj-jal való átírása akkor is homályos. Azt a gondolatot, melyet a vers első sora tartalmaz, megtaláljuk természetesen máshol is a török irodalomban, így a XIV—XV. századi Neszímínél: iki âlem bana sensiz Gerekmez ol bana hergiz 'a két világ nekem tenélküled — nem kell az nekem soba'; a különbség csak az, hogy Neszímí erről és a másvilágról, míg Balassa 88 9