Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

MAGYAR KÁLVINISTÁK NAPTÁRA azután, hogy az ugorok legkeletibb ága, a magyarok, érintkezésbe kerültek az Ázsiában élő törükséggel, amellyel — mint említettük — az őskorban már egyszer együtt voltak és pedig a törökség legnyugatibb ágával, a bolgár-törökkel. A bolgár-törökség műveltség tekintetében egy egészen különálló, kiváltságos része volt a török népnek. Ezek nemcsak a harchoz és az állam megszervezéséhez értettek, mint a hunok, avarok, besenyők vagy más török népek, hanem elsősorban békés munkával, földmiveléssel, állattenyésztéssel, iparral, kereskedelemmel foglalkoztak. A bolgár-törökök a magyarokat az Urál-vidéken magukhoz kapcsolták, az addig főleg halászatból és vadászatból élő magyarságot megtanították földmívelésre, állattenyésztésre s olyan kulturális színvonalra emelték, mely képessé tette a magyarságot egyrészt nagy harci 114 erő kifejtésére, másrészt maradandó államalkotásra. A Krisztus után 465 előtti években i.agy események történtek Ázsiában. A kínaiak és más, velük szövetkezett népek megtámadták és elűzték a hozzájuk közelebb lakó avarokat; ezek viszont a középázsiai szabirokat kergették ki hazájukból. kik Nyugat-Ázsiába vonultak s kiszorították innen a bolgár-törököket s ezekkel együtt a magyarokat. A bolgárok a Fekete-tenger felé vonultak. Az a rész, melynek kötelékében a magyarság élt, a Kaukázus-feletti síkság nyugati részén, a Kubán-folyó alsó folyásánál, a Krimi-félsziget felé eső részeken telepedett le. Itt élt a magyarság eleinte mint az onogur-bolgár hatalom szövetségese (innen van a magyarok un gar neve), majd, körülbelül 500-tól 550-ig, mint a hatalmas török szabir birodalom alkotórésze. A MAGYARSÁG VÁNDORLÁSA. «19 0-Mik.r (Wii. Ríjzoü»- Ot IRMÉDI-M01NAR l 68