Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
159 johl, jolá 'alatt, alól, alá' | zürj. ul 'unterraum, das untén befindliche' | votj. ul, gl id. | cser. ül 'das untere', ülno 'untén' | md. dl 'das untere, untén befindliche', alo 'untén, unter', aldo 'von untén her, unter' | f. ala, ale-, al-: alla, alta, aile, alas 'alatt, alól, alá' | İp. vuötte- 'unten belegene stelle', vo'ln 'unten, vou unten'. ( GOMBOCZ-MBLICH , EtSz.; SZINNYEI , NyH. 7, 33.) ~ szamojéd: Jur. zil, jr 'unter, boden, grund' | T. yi/eaı rüie 'das untere, unterhalb belegene' | Jen. iro, ilo 'boden' | O. il 'boden' ; illeri 'unten', ille 'nach unten' | K. ilgan 'unten', ilde 'untenhin'. (GOMBOCZ-MBLICH, EtSz.) <*> török: ujg. kaz. al 'der vordere teil' | jak. alyn 'der untere, unterteil' | oszm. alyn 'gesicht, stirne' | alt. tel. leb. sor alyn 'unterteil, stelle unter einem gegenstande' | csag. alin 'der untere teil, vorderteil' | kaz. kün, oszm. alt 'unterteil, der hintere' | alt. aldyyy 'der untere' | ujg. aldyn 'unterhalb' | alt. tel. aldyndayy 'vorn befindlich, unten befindlich'. »2. '-tiz' finnugor: m. harminc, R. N. lıarmic ~ *harmisz | zürj. nefamis '40', vetimis '50', kvajtgmis '60' | votj. -mis, -mis: tâmîs (~ zürj. kikjamis) '8'; ukmis, ukmîs (~ zürj. okmis '9'). (SZINNTEI, NyH. 7 56.) E végzet árja eredete (-= av. mas pehl. mas 'nagy') valószínűtlen. ( MUNKACSI, AKE. 607.) ~ török: j-török altmyi '60' ( alty '6'), játmis '70' (játi T) | [jak. alta uon '60', salta uon '70', uon '10'] | csuv. utmSl '60', sitmol '70'. RAMBTBDT (SUS. Aik. XXIV,, 16) szerint az altmyi, játmis az alty '6', játi '7' számnevekből van képezve a -my S deverbalis névszóképzővel s jelentése kb. „hatszorosított, hétszeresített", azaz 'hat tíz, hét tíz'. (Az alty és játi szerinte eredetileg nem szám-, hanem újjnevek az al- 'venni' és ja- 'enni' igéből, s végzetük t-je talán a -t- „transitivendung".) Nem valószínű magyarázat. — A török -á valószínűleg eredeti -s-ből való. Első függelék. A denominalis török -z képző. Erre a képzőre a KCsA I. kötetében (152—53. 1.) a következő adatokat idéztem: orkh. jalaz 'meztelen, csupasz', kún jalaz 'egyedül, csupán' — ujg. jalyuz 'egyedül', oszm. jalyzyz id. kaz. 64
