Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

159 or 'palack száda'. E. ury ıniindung eines Husses': yoo-ór 'ajtó' (x>>t 'ház') | vog. of: kol-ng 'házajtó' (kol ház) | ziirj. om. rom 'nitind, ıniindung. öffnung' votj. im, on 'száj, nyílás' | cser. or, "Z 'nyílás, torkolat' | ind. or-, ov- (oj-) : or küt (plur.), orks (ojkst plıır.) 'zabola' ( „szájadzó") | f. ore- 'ajtó"; ov ela 'sclılaıı' (eig. 'der eineıı ni und hat' dlı. 'gut antworten kaim) j lp. ruoras 'capistrum'. (Go\iBOCZ-MKUCH

, EtSz.; SKTAI.A : SUS. Aik. XXX-, 53; SZISSYKI

, NyH.

7 48; máskép TOIVONRN : FUF. XVII. 280- 282.) cv szamojéd: T. râr 'nıtınd' , Jur. nar, na' | Jen. gen. eo' I 0. or, oar. iar ak, âk 'mıınd'

; arai, a ka i 'zaıını' | K. arj 'ınıınd'

; ar na'd 'zaıını, zügel' | Koib. on 'n.und', aynct 'zatım' | Motor. ag-ma 'mtınd' | Taigi iir-de id. (PAASONKN, Beitráge FSL. 27—8.) » török: ııjg. ayyz 'nıund

; öflfııung eines gefasses

; ein enger bergpfad' | oszııı. krnı. azerb. ayyz 'mıınd. mündııng, öffnuııg

; (azerb.) reclıt, maciit, frechheit' | oszm. krııı. küıı ayyzlyk 'mıınd, öfliıung eines geschirres

; pferdegebiss' ] csag. ayız nıund, nıündung, öffnung' J sor, lebed ays 'nıund, öffnung' | miser PAAS. aıvâs \ kirg. kaz. krııı. auz id. | balkár (PRÖHI.F. : KSz. XV) a'uz 'nıtınd, schneide eines messers oder schwertes, schlucht, kluft, hohlweg', auzlıık 'zaıını' ] tob. aus 'nıund' | oszın. âz | baraba ayys j khir. üz

, os | tuba, szag., sor us | tel. alt. üs | csuv. sJ

var 'száj' j jak. nos 'lippe'. Az ayyz végzete képző, amelyről dolgozatom első függelékében bővebben szólok. Meg kell azonban jegyeznem, hogy erre vonatkozólag más vélemény is van ; BANG a Túrán 1928 i kötetében (310. 1.) a következőket mondja az ayyz .r-jéről: „Dualisches -z liegt vielleicht auch im gemeintiirkischen namen des mundes vor: ayyz zu ay 'hiirde' == ayyl, aid usw. Im jakutischen bedeutet uos ayyz '1 i p p e'; ayyz ware also mögíicherweise 'die beiden hürden' (?). [A kérdőjel BAsotól származik.] Vgl. das homerische I,ox.ç GSÓVTIOV, mit dem man das unsichere nig. syyyl zusanımenstelle: 'pfahl' und 'zalin' (Wb. IV, 619; KB. S. 96 Anni. zu 46!,)." E magyarázat valószínűtlen : látjuk, hogy az ay- alapszó az uráli nyelvekben is 'szájat', 'nyílást' jelent. 5. Menni' finnugor: ni. val- vol- (raia, volt, volna; ólt, ólna N.) | osztj. yol-, uÖA-, öl- | vog. al-, ol-, ol- | ziirj. vei- \ votj. vil- (val 'vala' | cser. âl-, til- | nıd. ufe- | f. ole-; fL. uol-, vei-. (SZINNYBI, NyH.' 154.) 53