Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

182 aber ııoch im weiten felde, weil die morphologischen übereinstiııımungen, die fiir ihre zusanınıengehörigkeit sprechen sollen, grösstenteils recht allgemeiner art und wenig beweiskraftig sind" ) Mind összefoglaló, mind részletkérdéseket tárgyaló munkáiban határozotian az urál-altaji nyelvek rokonsága mellett foglal állást MUNKÁCSI BERNÁT. (Budenz-Album, 1884: „Az altaji [= urál-altaji] nyelvek számképzése". KSz. XVIII, 124 skk. ; HniNKicH-féle Egyetemes Irodalomtörténet IV. kötetének bevezetése.) GOMBOCZ ZOLTÁN szintén azok közé tartozik, akik a rokonság gondolatát képviselik. (Akad. Értés. 1907,513; Nyelvtudomány III, 48; ez utóbbiban különösen fontos a török és az uráli deverbalis nomenképzók egyezésének kiemelése.) Az újabb nyilatkozatok közül megemlítem még KoascHét és ÉBLLioTét. KORBCH (SUS. Aik. XXX 20, 9): „Doch machen die beziehungen der türken — eben der türken, nicht zugleich der mongolén und mandschuren — zu den íinno-ugriern auch ein besondere8 und zwar ein höchst interessantes gebiet aus". PBLLIOT (Journal Asiatique 1925, CCVí, 193—4): „Si on a sagement renoncé, dn moins en l'état actuel des études, A parler d'une famille linguistique ,ouralo-altaique' qui comprendrait, á cőté des langnes finno-ougriennes et samoyédes, les langues turques, mongoles et tongouses, il n'y a guére & douter de la parenté originelle du turc et du mongol, et les vraisemblances sont pour qu'on leur doive adjoindre les langnes tongouses ..." • Az uráli és a török nyelvek rokonságának talán legtöbbet emlegetett bizonyítéka a magánhangzóilleszkedés, amelynek a rokonság bizonyításánál — különösen régebben — igen nagy fontosságot tulajdonítottak. BÖHTLINOKD0İ pl. ezt olvassuk (i. m. XXXIII): „Das eigentümliche lautsystem der ural-altai'schen sprachen, und zwar nicht nur die vokalharmonie, sondern auch der schon oben hervorgehobene reichtum an vokalen der, bei der verháltnissmiissig gmssen armut an konsonanten, zur primitíven begriffsbezeichnung durclians erforderlich war, ist bis jetzt sozusagen das einzige sichere allgemeine merkmal. das nns berechtigt, aile in rede stebenden sprachen unter einen kollektivnamen zusammenzuiassen und dieselben aus einer quelle abznleiten". Közelebbről nézve a dolgot, a kérdés kissé bonyolódik. 46