Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

lift a nyilat törökül ojfc-nak hívják, e szónak továbbképzett alakja az ogvz vagy bolgárosan ogur népnév. A hol tehát ogur nevű népeket találunk, biztosra vehetjük, hogy bolgárokkal van dolgunk. (L. Körösi Csoma-Archivum, I, 148. kk.) Ezt megerősítik a történeti .adatok is, melyek szerint bolgár népek nevében gyakori az ogur végzet ; felemlíthetjük például az on-oyur-bolgárokat, vagy az utur-gur- és kuiur-gvr-bolg&Tok&t. Attila halála után mintegy tíz évvel hallunk először európai forrásban bolgár népekről. Priskos beszéli (ed. de Boor, p. 586), hogy az avarok megtámadták a szabirokat, ezek viszont a saragurokat, urogokat és onogurokat szorították ki hazájukból. E három utóbbi világosan bolgár népnév c a saragur voltaképpen éar{y)-ogur, magyarul ,fehér ugor', az urog elírás az ogur helyett, az on-ogur jelentése pedig ,

tiz-ugor'. Kínai forrásaink segitségével azt is meg tudjuk mondani, hol laktak eredetileg az ogur nevű bolgár népek. Már Kr. születése előtt szerepel a kínai forrásokban egy O-lcut (de Groot 221) vagy Ho-lcut (de Groot 76, 79, 210, 221, 227) alakú népnév, melyet de Groot az ujgur névvel azonosít. Ez az azonosítás nem fogadható el. Az ujgur név csak a Sui-dinasztia idejében (Kr. u. 581—618) fordul elő először, ekkor is (a régi kiejtés szerint) Ui-git alakban.

1 Az is valószínű, hogy ha az O-lcut, Ho-lcut «ujgur»-nak volna magyarázandó, volna a kínai alakok között olyan változat is, mely az első szótagot oi- vagy ut-féle jelzéssel írná. Ilyen körülmények között az O-lcut, Ho-lcut csak az ogur népnévvel azonosítható. Ezzel a magyarázattal lényegében megegyezik Hirth magyarázata, ki Ugir-t vesz fel eredeti alakul, anélkül, hogy az ogur népnévre gondolna. (K. Sz. II, 83.) Az a kérdés tehát, hol laknak ezek az ogurok. A kínai forrásokból világosan kiderül, hogy ez a nép északnyugaton lakott, de Groot szerint (221. 1.) Kobdo, a Tarbagatai ós Szemipalatinszk vidékén. Ettől a területtől nyugatra, tehát körülbelül mai hazá1 Schlegel, Chronologischer Abriss der Geschichte der Uiguren, MSFOu. IX. 2., Marquart, Streifz. 45, 497—8. 34